Aki járt már koreai otthonban, annak feltűnhetett, hogy az ajtóban mindenki leveszi a cipőjét, és a család tagjai gyakran a padlón ülnek, esznek, sőt alszanak is, vékony matracon. Ennek nem csak illemszabály az oka. A koreai házakban évezredek óta a padló a lakás legmelegebb pontja, mert alulról fűtik. A rendszer neve ondol, régies, koreai eredetű neve gudeul, ami nagyjából annyit tesz: „sült kő”. Tehát nem csak kulturális oka van ennek, hanem inkább a praktikusságot vették figyelembe.
A koreai kulturális örökségvédelmi hivatal 2018-ban jelentette be, hogy a hagyományos ondolt nemzeti szellemi kulturális örökséggé nyilvánítja, azzal az indoklással, hogy a hideg koreai telekkel szemben az emberek bölcsességét és találékonyságát mutatja. A hivatal becslése szerint a Koreai-félszigeten több mint kétezer éve fűtenek így: az i. e. 200 és az időszámítás kezdete közötti időből is kerültek elő tégla- és kőondolok maradványai. A wikipédiás összefoglaló szerint egy, a mai Észak-Korea területén feltárt, mintegy 7000 éves újkőkori lakóhelyen is látszanak a nyomai.
Ez is érdekelhetRekordáron kelt el egy rézkanna az árverésen, de miért ér ennyit?Hogyan melegszik fel a kő?
A hagyományos ondol egyszerűen és nagyon okosan működik. A ház egyik oldalán, sokszor a konyhában van a tűzhely, az agungi. Amikor ebben tüzet raknak, hogy főzzenek, a láng és a forró füst nem a kéménybe száll fel egyenesen, hanem vízszintesen, a padló alatt húzódó csatornákba jut. Ezek a csatornák végigfutnak a szoba alatt, a ház túloldalán pedig egy kémény kapja el a füstöt, és ez adja a huzatot is.
A csatornák fölött vastag kőlapok fekszenek, rajtuk agyag, a tetején olajjal kezelt, vízhatlan papír. A kő lassan melegszik fel, de utána sokáig tartja a hőt, órákkal azután is, hogy a vacsorához rakott tűz kialudt. A meleg a padlóból száll fel, és egyenletesen átjárja a szobát. A wikipédiás leírás szerint ebben más, mint a radiátor: annak a hője a mennyezet felé száll, az ondol viszont a padlót és a levegőt is melegen tartja.
A tűzhelyhez legközelebb eső rész volt a legforróbb. A hagyomány szerint ezt a helyet az idősebbeknek és a vendégeknek tartották fenn, és a koreai idősek ma is emlegetik, hogy gyerekként ide tették a hideg kezüket. A korai, Kogurjo-kori házakban a fűtés még csak a szoba egy részét, egy L alakú sávot melegítette, a Korjo-korban terjedt el az egész padlót átfűtő változat, a 14. század végére pedig az egész félszigeten így fűtöttek.
Mi lett belőle a panelházakban?
A régi rendszernek megvoltak a hátrányai. Rengeteg tűzifát fogyasztott, a 20. században pedig, amikor a fát a szénbrikett váltotta fel, a brikett égésekor keletkező szén-monoxid sok mérgezést okozott. Ezért a mai koreai lakásokban, a toronyházakban is már nem füst, hanem forró víz kering a padlóba épített csövekben. A koreaiak ezt is ondolnak hívják, és a padlón ülés, a cipő nélküli lakás szokása megmaradt. Egy elterjedt történet szerint Frank Lloyd Wright amerikai építészt is egy ondolos szoba ihlette meg, amelyet egyik japán megrendelője építtetett a házába, miután Koreában megismerte ezt a fűtést, és ennek nyomán kezdett melegvizes padlófűtést tervezni az épületeibe.
Ha ez ismerősen hangzik, nem tévedsz: a nálunk is egyre népszerűbb padlófűtés ugyanerre az elvre épül. Nagy, meleg felület, alacsonyabb hőmérséklet, és a hő alulról, egyenletesen járja át a szobát. Hogy kinek éri meg itthon, és milyen házban működik jól, arról a hazai fűtésváltásokról szóló cikkünkben írtunk, a fürdőszobára pedig olcsóbb megoldás is van a padlófűtésnél.
A régi magyar parasztházakban egyébként a kemence mellett húzódó padka töltött be hasonló szerepet: a kemence melege a padkát is átjárta, és télen a ház legjobb helye volt. A modern lakásokban a padlóburkolat választása is függ attól, mi fűt alattuk, ezért is tűnik el sok nappaliból a padlószőnyeg.
Források: korea.net, koreatimes.co.kr, en.wikipedia.org
