A Marianna-árok a kutatók számára mindig is rejtélyes volt, azonban a legmeglepőbb kutatási eredményt egy nejlon zacskó felfedezése biztosította. Ugyanis amikor a bolygó legmélyebb pontja felé tartó kamera nem ismeretlen élőlényt, hanem egy hétköznapi zacskót talált akkor minden kutató meglepődött. Hiszen a Mariana-árokban, 10 898 méter mélyen fekvő műanyagdarab lett az eddigi legmélyebbről ismert emberi szemét, amelyet valaha lefényképeztek.
Egy húsz évig rejtőző felvétel
A zacskót a Marianna-árok mélyén 1998 májusában rögzítették, de csak két évtizeddel később vált világhírűvé. A japán tengerkutató intézet, a JAMSTEC ekkoriban a Kaikó nevű távirányítású mélytengeri robotot küldte le a Challenger-mélységbe, a Mariana-árok legmélyebb részébe. A robot kamerája a sötét fenéken egy műanyag zacskót vett fel.
Ez is érdekelhetRekordáron kelt el egy rézkanna az árverésen, de miért ér ennyit?A Kaikó nem volt ismeretlen a mélyben: 1995 márciusában már leért a Challenger-mélység aljára, és 10 911 méteres mélységével akkor az ember nélküli merülések rekordját tartotta. 1996 februárjában és 1998 májusában is visszatért oda. A robotot 2003-ban egy tájfun idején elvesztették Japán partjainál, amikor elszakadt a hordozóegységhez kötő kábele.
A felvétel az intézet nyilvános Deep-sea Debris Database (mélytengeri hulladék-adatbázis) nevű gyűjteményébe került, amelyet 2017-ben tettek mindenki számára elérhetővé. Ebben a gyűjteményben 1983 óta gyűlnek a tengeralattjárók és robotok által készített fotók és videók.
Mit mutatott ki a 2018-as tanulmány?
Sanae Chiba és kutatótársai 2018-ban a Marine Policy című szakfolyóiratban elemezték az adatbázist. Összesen 5010 merülés anyagát nézték át, és 3425 ember alkotta tárgyat azonosítottak: műanyagot, fémet, gumit, és különböző halászfelszerelést is.
- A hulladék több mint egyharmada nagyobb műanyagdarab volt.
- Ezek 89 százaléka egyszer használatos termék, például zacskó vagy csomagolás.
- 6000 méter alatt az arányok tovább nőttek: a szemét 52 százaléka volt műanyag, ennek 92 százaléka egyszer használatos.
- A műanyagos felvételek mintegy 17 százalékán élőlények is látszanak, például a szemétbe gabalyodva.
Húsz évvel később cukorkás csomagolást is láttak
2019-ben Victor Vescovo amerikai felfedező a Limiting Factor nevű kétszemélyes tengeralattjáróval szállt le a Challenger-mélységbe. A merülés során a mérések szerint 10 927 méterig jutott, ami akkor rekordnak számított. Az expedíció beszámolója szerint a fenéken egy műanyag zacskót és cukorkás csomagolásokat is látott.
Az Euronews angol nyelvű videója Victor Vescovo rekordmerüléséről és a Mariana-árok fenekén talált műanyagról:
Nemcsak a fenéken, az állatokban is megtalálható a műanyag
Ugyanebben az évben a brit Newcastle-i Egyetem kutatója, Alan Jamieson és csapata a Royal Society Open Science folyóiratban közölte, hogy hat mélytengeri árokból gyűjtött apró rákokban, úgynevezett amfipodákban is mikroműanyagot találtak. A megvizsgált 90 állat 72 százalékának bélrendszerében találtak műanyag vagy szintetikus szálakat. A Mariana-árok mintáiban minden egyes rák tartalmazott ilyen részecskét. Jamieson szerint a mélyárkokba ugyanis ami lejut, az onnan már többé nem tud kiürülni.
Miért marad ott ilyen sokáig?
A felszínen a napfény UV-sugárzása és a hullámzás apránként szétmorzsolja a műanyagot. A mélyben nincs fény, a víz hideg, és szinte nincs áramlás, ezért ezek a folyamatok jóval lassabbak. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a műanyag a mélytengerben akár évezredekig is megmaradhat, pontos lebomlási időt azonban senki nem tud mondani. A mélytengerben a műanyag fény és hullámzás nélkül rendkívül lassan bomlik. A 2018-as tanulmány szerzői is a hulladék keletkezésének csökkentését tartják a fő megoldásnak, mert a mélyből a szemetet gyakorlatilag lehetetlen kiszedni.
Az óceán mélye tartogat meglepetéseket
A mélytenger kutatása sokszor hoz váratlan eredményt. Kamera elé került például az élő koboldcápa, amelyből korábban csak haldokló példányokat láttak, a Saint-Tropez melletti tengerfenéken pedig 2567 méter mélyen egy 500 éves hajóroncsra bukkantak. A Csendes-óceán felszíne is tud drámát hozni: öt ember 5400 kilométert sodródott három hónapon át, és túlélte.
Források: Marine Policy (Chiba és mtsai., 2018), UNEP, ScienceAlert, RNZ, ScienceAlert (Jamieson, 2019), Wikipedia: Kaikō ROV
