Egy határozott mozdulattal lenyomod az egykaros csap karját, és a falban valami mintha nagyot koppanna. Néha csak hirtelen egyet, néha egy rövid sorozatot. A mosógép is produkálja ugyanezt, főleg amikor vizet vesz fel, majd hirtelen abbahagyja. A jelenség neve vízütés, régies szóval kosütés. Ártalmatlannak tűnik, de egyébként nem az.
Mi történik ilyenkor a csőben?
A vezetékben a víz folyamatosan halad a csap felé. Egy teli, mozgó vízoszlop komoly tömeg, és van lendülete. Ha a csapot lassan zárod el, a víz fokozatosan lassul. Ha egy pillanat alatt, a vízoszlop eleje hirtelen megáll, a mögötte érkező víz pedig nekiütközik annak .
Ez a hirtelen fékezés nyomáslökést kelt, amely hullámként fut végig a csövön, visszaverődik a könyököknél és az elágazásoknál. A koppanás ennek a hullámnak a hangja, amikor megrázza a csövet és a szerelvényeket.
Egy amerikai vízvezeték-szerelési szakanyag szemléletes hasonlatot használ: egy másodpercenként 4 lábbal (kb. 1,2 méterrel) haladó víz egy vezetékben olyan, mint egy falnak guruló, 8 fontos (kb. 3,6 kilós) tekegolyó. Ugyanez az anyag azt írja, hogy a gyorsan záródó szelepeknél a nyomáshullám a normál nyomás akár tízszeresét is elérheti.
A Nyugat-Virginiai Egyetem környezetvédelmi szolgáltatási központjának vízművekre írt ismertetője a hirtelen szelepzárást a vízütés egyik fő okaként nevezi meg, és azt is rögzíti, hogy az ismétlődő nyomáslökések a csöveket, idomokat és szerelvényeket károsítják, szivárgást okozhatnak és lerövidítik a rendszer élettartamát.
A négy leggyakoribb ok egy lakásban
Az első a gyorsan záródó csap. A régi, tekerős szelepes csapokat több fordulattal, lassan zártuk el. Az egykaros csaptelepet egyetlen gyors mozdulattal is le lehet nyomni. Minél gyorsabb a zárás, annál erősebb a lökés.
A második a mágnesszelepes háztartási gép. A mosógép és a mosogatógép a vizet egy elektromos mágnesszeleppel engedi be, és ez a szelep szinte azonnal zár. A már idézett szakanyag kifejezetten ezeket a gépeket sorolja a jellegzetes vízütés-okozók közé. Ezért hallod a koppanást akkor is, amikor senki nem nyúl a csaphoz.
A harmadik a magas víznyomás. Minél nagyobb a nyomás a hálózatban, annál gyorsabban áramlik a víz, és annál nagyobb lökés keletkezik zárásnál. Az amerikai szakanyag 80 psi, azaz nagyjából 5,5 bar fölött tartja jellemzőnek a vízütést, és ilyenkor nyomáscsökkentő szelep beépítését javasolja. Az, hogy a lakásodba mekkora nyomással érkezik a víz, településenként, sőt utcánként, emeletenként is eltér.
A negyedik a lazán rögzített cső. Ha a cső nincs rendesen bilincselve a falhoz, a nyomáshullám megmozdítja, és nekicsapódik a falnak, a födémnek vagy egy másik csőnek. Ilyenkor a hang sokkal hangosabb, mint maga a lökés indokolná.
A magyar közüzemi gyakorlat is ismeri a jelenséget: egy alföldi víziközmű-szolgáltató műszaki irányelve a hálózati szerelvényeknél kifejezetten kizárja a túl gyors zárási és nyitási idejű szerelvényeket.
Mit nézhetsz meg magad?
Néhány egyszerű próbával elég jól behatárolható a gond.
- Zárd el lassan ugyanazt a csapot, amelyik koppan. Ha lassan zárva csend van, szinte biztosan vízütésről van szó.
- Figyeld meg, mikor jelentkezik: elzáráskor vagy kinyitáskor. Egy szakmai összefoglaló szerint a nyitáskor jelentkező zaj inkább a csőben rekedt levegőre utal, nem vízütésre. Ha a csapból közben köpködve, szakadozva jön a víz, az is levegőre utal. Az észak-karolinai Durham város vízügyi tájékoztatója ilyenkor azt javasolja, hogy a lakás legmagasabban lévő csapját nyisd ki egy-két percre.
- Kérj meg valakit, hogy zárja el a csapot, amíg te a látható csöveket figyeled a mosdó alatt, a fürdőkád mögötti szerelőnyílásnál, a pincében vagy a mosógép mögött. Ha egy cső megmozdul vagy a falhoz üt, a rögzítés laza.
- Nézd meg, hogy a mosógép és a mosogatógép csatlakozócsöve nem ér-e falhoz, bútorhoz, és nincs-e megtörve.
- Ha a lakásban van nyomáscsökkentő (általában a vízóra után, egy tárcsás vagy csavaros szerelvény), nézd meg, van-e rajta nyomásmérő óra, és mennyit mutat.
A legegyszerűbb, amit magad megtehetsz: zárd el lassabban a csapot. Ez nem megoldás, de csökkenti a lökést.
Mikor hívj szerelőt?
Ha a koppanás ritka és enyhe, az önmagában még nem vészhelyzet. Szakember kell viszont, ha:
- minden elzárásnál erős ütést hallasz, vagy egyre hangosabb,
- a mosógép minden vízvételnél megrázza a csöveket,
- a csőkötéseknél, a csaptelepek alatt vagy a sarokszelepeknél nedvességet, vízcseppet látsz,
- a nyomás mérhetően magas, vagy a csapok, a WC-tartály töltőszelepe gyakran meghibásodik,
- a cső a falban kopog, és nem férsz hozzá.
A szerelő többféle megoldást alkalmazhat. Rögzítheti a laza csöveket, beépíthet vagy beállíthat egy nyomáscsökkentőt, és a koppanó szerelvény vagy a mosógép csatlakozása közelébe vízütés-csillapítót szerelhet. Ez egy kis eszköz, amelyben egy rugalmas membrán vagy dugattyú mögötti légpárna nyeli el a lökést. Az amerikai szakanyag azt javasolja, hogy a szeleptől legfeljebb 6 lábnyira, azaz nagyjából 1,8 méteren belül legyen, mert távolabb kevésbé hatékony.
Nyomáscsökkentő beépítésénél tartsd észben, hogy a vízóra környékén a víziközmű-szolgáltató szabályai is érvényesek: legalább egy alföldi szolgáltató üzletszabályzata a nyomáscsökkentő berendezés létesítéséhez a szolgáltató hozzájárulását köti ki. A szerelő tudni fogja, hol mehet a szerelvény.
Ha a lakásban egyébként is vannak vízkőre, régi szerelvényekre utaló jelek, a csaptelep vízkőtelenítése mellett a koppanásra is kérj ránézést, egy kiszállással olcsóbb mindkettő.
Források: wvu.edu, plumbingsupply.com, alfoldviz.hu, durhamnc.gov
