Elsőre furcsán hangzik, hogy valaki néhány darab egyszerű táblakrétát tesz a ruhái közé. Pedig a praktika mögött egy teljesen hétköznapi probléma áll: a párás, nyirkos ruhásszekrény. Különösen olyan lakásokban fordulhat ez elő, ahol a szekrény külső fal mellett áll, rossz a légmozgás, vagy a ruhák még enyhén nedvesen kerülnek a polcokra.
A magas páratartalom nemcsak kellemetlen, dohos szagot eredményezhet. Tartós nedvesség mellett a penész megjelenésének kockázata is nő, és akár maguk a ruhák is átvehetik a jellegzetes szagot.
Innen ered a régi háztartási trükk: néhány darab krétát tesznek a szekrénybe abban a reményben, hogy az valamennyit felvesz a környezetében lévő nedvességből.
Mit keres a kréta a ruhák között?
A hagyományos kréta fő alkotóeleme jellemzően kalcium-karbonát, porózus szerkezete miatt pedig valamennyi nedvességet képes megkötni a felületén.
Ez persze nem jelenti azt, hogy négy-öt krétadarab helyettesít egy valódi páramentesítőt. Egy enyhén nyirkos, kis méretű, zárt térben azonban lehet némi szerepe, ezért terjedhetett el a módszer házi praktikaként.
A használatához érdemes több krétadarabot egy vékony vászonzsákba, régi zokniba vagy más légáteresztő anyagba tenni, majd felakasztani a szekrényben. Így a krétapor sem kerül közvetlenül a ruhákra.
A dohos szag mögött gyakran a nedvesség áll
Ha egy ruhásszekrény kinyitásakor rendszeresen dohos szagot érzünk, nem érdemes egyszerűen illatosítóval elfedni.
Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) külön felhívja a figyelmet arra, hogy a magas páratartalom a ruhákon és a berendezési tárgyakon is elősegítheti a penész kialakulását. A szervezet azt javasolja, hogy a beltéri relatív páratartalom maradjon 60 százalék alatt, ideális esetben pedig 30 és 50 százalék között. (US EPA)
Ez azért fontos, mert ha a szekrényben tényleges nedvességprobléma van, a kréta legfeljebb apró segítséget jelent. A kiváltó okot nem szünteti meg.
Van egy egyszerűbb módszer is: hagyjuk levegőzni a szekrényt
A zsúfolásig megtöltött szekrényben a levegő nehezebben mozog. Éppen ezért érdemes időnként nyitva hagyni az ajtókat, a ruhákat pedig nem teljesen egymásra préselve tárolni.
Különösen fontos, hogy ne kerüljön nedves vagy akár csak nyirkos ruha a szekrénybe. Ha pedig egy helyiségben eleve magas a páratartalom, a szellőztetés vagy egy valódi páramentesítő lényegesen többet érhet néhány darab krétánál. Az EPA szerint a nedvesség szabályozása a penész megelőzésének egyik legfontosabb eleme.
Mikor érdemes kipróbálni a krétás trükköt?
Leginkább akkor, ha nincs komoly nedvességprobléma, csak egy kisebb, zárt szekrényben szeretnénk mérsékelni a nyirkosságot. Néhány krétadarabot tegyünk egy légáteresztő kis zsákba, és időnként ellenőrizzük, illetve cseréljük.
Ha azonban a szekrény fala nedves, rendszeresen megjelenik a penész, vagy erős dohos szag érezhető, nem a kréta lesz a megoldás. Ilyenkor érdemes megkeresni, honnan érkezik a nedvesség, ellenőrizni a helyiség páratartalmát, javítani a szellőzést, és szükség esetén páramentesítőt használni.
A krétás módszer tehát nem csodaszer. Inkább egy olcsó, régi háztartási praktika, amely kisebb problémánál kipróbálható, de komoly nedvesedést nem fog megszüntetni.
