Ugrás a tartalomra

Régen a plafonra dobtak belőle egy kanállal: a kutia, a lengyel szenteste első fogása

Régen a plafonra dobtak belőle egy kanállal: a kutia, a lengyel szenteste első fogása
· 7 perc

A kutia főtt búzából, mákból, mézből és dióból készül, és Kelet-Európa szentesti asztalain sok családban ez az első fogás, amiből mindenkinek ennie kell egy kanállal. Régen az első kanál maradéka a plafonra repült, és abból, ami fent maradt, a következő évet jósolták, de nem a szerencsét általában, hanem egészen konkrét dolgokat. Ukrajnában, Fehéroroszországban, Kelet-Lengyelországban és Litvániában is ismerik, a hozzá fűződő szokások pedig a kutatók szerint a kereszténységnél is régebbiek.

Tedd a KertVárat kedvenc forrásoddá!Így a Google-ben elsőként látod a cikkeinket.Beállítom
Hirdetés

A magyar konyhától sem idegen a gondolat: a karácsonyi mákos tésztához nálunk is hasonló hiedelmek kapcsolódtak. A különbség az, hogy a keleti szomszédoknál a kutia ma is a szenteste kötelező része, nálunk viszont a mákos guba és a mákos tészta vette át a helyét.

6 téli gyümölcs és zöldség, ami decemberben a legolcsóbb a piaconEz is érdekelhet6 téli gyümölcs és zöldség, ami decemberben a legolcsóbb a piacon

Mi az a kutia?

A kutia szertartásos gabonaétel. Az angol nyelvű Wikipedia szócikke szerint fő hozzávalói a búzaszem, a mák és a méz vagy cukor, gyakran dió, aszalt gyümölcs és mazsola is kerül bele. Böjti étel, ezért a hagyományos változatban nincs tej és tojás. A búza helyett gyöngyárpát vagy kölest is használhatnak, a 19. század közepétől pedig az ukrán városi és arisztokrata családok rizzsel főzték, hogy ezzel is jelezzék a rangjukat.

Hirdetés

A szó görög eredetű, valószínűleg a gabonaszemet jelentő kokkosz szóból származik. Rokon ételeket a Balkánon és a Közel-Keleten is ismernek: a görögök kolivának, a románok colivănak, a szerbek koljivónak hívják, Szicíliában pedig cuccìa néven eszik. Az örmény változat, az anusabur neve szó szerint édes búzát jelent. Örményországban január 6-án, karácsonykor és szilveszterkor eszik, de lakodalomra és házszentelőre is főzik, és a szegényeknek, szomszédoknak is visznek belőle. Búzából vagy árpából, aszalt sárgabarackból, mazsolából és aszalt szilvából készül, rózsavízzel ízesítik, a tetejére gránátalmamag kerül. A török asure külsőre hasonlít, de más hagyományból ered.

Egy ukrán hagyományokról szóló cikk szerint a Cyprus Mail hasábjain minden hozzávalónak jelentése van: a búza az életet és a jólétet, a méz az édességet és az isteni kegyelmet, a mák a bőséget és a termékenységet, a dió pedig az erőt jelképezi.

Hirdetés

Az első a tizenkét fogásból

Az ukrán szentesti vacsora, a Szvjata Vecserja tizenkét húsmentes fogásból áll, és a Wikipedia szerint a kutia az egyik a két nélkülözhetetlen étel közül. Ezt kóstolják meg elsőként. A gyerekeknek szóló Little Passports utazási oldal szerint ünnepélyesen, a legidősebbtől a legfiatalabbig haladva kínálják körbe.

A kutiából a szentesti vacsorán mindenkinek legalább egy kanállal ennie kell, csak utána hozzák be a többi fogást.

A kutiás edényt a hagyomány szerint karácsonytól újévig a ház legtiszteltebb pontján, a szentképes sarokban tartják. A gyerekek a rokonoknak is visznek belőle, vacsora után pedig egész éjszakára az asztalon marad, mellette kanalakkal az elhunyt családtagoknak. A családfő a fagyot is háromszor meghívja a vacsorára, és kutiát kínál neki, hogy a következő évben kímélje a vetést.

Hirdetés

A magyar szentesti asztalnak is megvannak a maga bevett lépései, a rántott pontyot például sűrűn beirdalják, mielőtt bundába kerül.

A plafonra dobott kanál

A kutiához egy különös szokás is tartozik. A Wikipedia leírása szerint a családfő felemeli az első kanalat, felhívja az elhunyt családtagok lelkét, hogy csatlakozzanak a vacsorához, megkóstolja a kutiát, majd a kanál maradékát a plafonra dobja.

A falvakban azt figyelték, hány szem ragad fent. Ahány búzaszem a plafonon maradt, annyi méhraj és újszülött jószág lett a következő évben, a fent maradt mákszemekből pedig arra következtettek, hogy a tyúkok a szokásosnál több tojást tojnak majd. A városokban a szokás inkább a jómódú év ígérete lett, és a vidéki gyökerekre emlékeztet.

Ma már inkább csak mesélik, mint gyakorolják, a kutia viszont a legtöbb ukrán családban ma is ott van az asztalon. A dolog egyébként ugyanazon a gondolaton alapul, mint a régi magyar karácsonyi sütemények egy része: a sok apró szem a bőséget jelentette.

Hirdetés

A lengyel kucja

Lengyelországban kutia és kucja néven ismerik, főleg a keleti vidékeken, Podlasie, Lublin környéke és Kárpátalja lengyel oldalán, valamint a Bug folyó mellől áttelepült családoknál. A régi lengyel kutia búzából, egy különleges edényben, a makutrában őrölt mákból, mézből, mazsolából, dióból vagy mogyoróból, mandulából és vaníliából készül, egyes receptekbe tej vagy tejföl is kerül. A búza helyett néhol rizst vagy kását használnak, és az idősebb, falusi nemzedéknél ma is jóslási szokások kapcsolódnak hozzá.

A lengyelek nemcsak szentestén, a Wigilián eszik, hanem szilveszterkor és halotti torokon is. A Wikipedia szerint a lengyel változat akár a kereszténység előtti időkből is származhat, egy ukrán néprajzkutató, Fedir Vovk pedig egészen a kőkorszakig vezette vissza az étel gyökereit.

Hirdetés

Olvasd el ezt is: Cseh karácsonyi krumplisaláta, ahogy a nagymamák készítették: uborkalével és két nap alatt

Hozzávalók 6-8 főre

  • 200 g étkezési búzaszem
  • 150 g mák
  • 4 evőkanál méz
  • 60 g dió
  • 50 g mazsola
  • 30 g hámozott mandula
  • fél teáskanál vaníliakivonat
  • egy csipet só

Így készül

A búzát előző este áztasd be bő hideg vízbe. Másnap friss, enyhén sós vízben főzd puhára, ez a búza fajtájától függően másfél-három óra is lehet, egy lengyel nyelvoktató blog receptje szerint akár négy óra is. Szűrd le, és hagyd kihűlni. Ha nem kapsz étkezési búzát, gyöngyárpával vagy kölessel is elkészítheted, ezeket a kutia keleti változataiban is használják, és jóval hamarabb megfőnek.

Hirdetés

A mákot öntsd le forró vízzel, hagyd állni egy órát, majd szűrd le, és darálóval vagy mozsárban törd addig, amíg ki nem fehéredik. A régi lengyel háziasszonyok ezt végezték a makutrában, egy belül bordázott cserépedényben, fakanállal dörzsölve. Ettől lesz a kutia krémes és édeskés.

A mézet egy kevés langyos vízben oldd fel, és keverd össze a búzával, a mákkal, a durvára vágott dióval, a mandulával, a beáztatott mazsolával és a vaníliával. Hidegen tálald, egy közös tálból, amiből mindenki a saját kanalával vesz. Ha a mákos ételek hajlamosak nálad kiszáradni, egy régi trükk a mákos tésztánál is segít.

A kutiát ne készítsd el egy napnál korábban, mert a méz és a búza erjedni kezd.

Egy Lengyelországból Amerikába költözött háziasszony a Mountain Home magazinnak arra figyelmeztetett, hogy a kutiát legfeljebb egy nappal előre lehet elkészíteni, mert a méz és a búza erjedésnek indul. A búzát viszont nyugodtan megfőzheted két nappal korábban, és csak a szenteste reggelén keverd össze a többi hozzávalóval. Ebben pont az ellentéte annak, ami a bejglinél jó, ott ugyanis a pihentetés javít az ízén.

Hirdetés

Ugyanez a gondolat a magyar karácsonyban

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a mákhoz nálunk is bőség- és termékenységvarázsló hiedelmek kapcsolódtak, éppen az apró szemei miatt. A molnár karácsonykor mákot szórt a szalma közé, hogy sok őrletője legyen, a karácsonyi mákos tésztából pedig a baromfinak is adtak, hogy sok tojás legyen. Ez ugyanaz a gondolat, mint a kutiánál, ahol a plafonon maradt mákszemek számából a tojásokra következtettek. A Wikipedia szerint Ukrajnában van egy rokon étel is, a koljivo, amely mák nélkül készül, és nem karácsonykor, hanem halotti megemlékezéseken teszik az asztalra.

A lexikon szerint a karácsonyi mákos tészta szerelmi jóslásra is szolgált: a lány a bátyja villájáról levett falattal kiszaladt az utcára, és akit először meglátott, azt tartották a jövendőbelijének. Az elszórt mák a rontás ellen is védett, mert a hiedelem szerint az ártó lénynek előbb szemenként fel kellett szednie, mielőtt bárkinek árthatott volna.

A magyar falvakban a karácsonyi mákos tésztából a baromfinak is adtak, hogy a következő évben sok tojás legyen.

A mák ma is a karácsonyi konyha egyik főszereplője, és nem csak a bejgliben. Ez a nyolc mákos sütemény a bejglinél is hamarabb elfogy az ünnepi asztalon.

Mit isznak mellé?

Ukrajnában a kutiához és a szentesti fogásokhoz a Time beszámolója szerint uzvart isznak, ami aszalt gyümölcsökből főzött ital. Aszalt szilvából, almából, körtéből és meggyből készül, melegen vagy hidegen is fogyasztják, és sok családban ugyanúgy az ünnepi asztal része, mint maga a kutia.

Ezt se hagyd ki: Hullámos formába nyomkodott mandulás kosárkák: a sandbakkels nélkül nincs norvég karácsony

A lengyeleknek is van egy különleges mákos süteményük, a poznańi Szent Márton-kifli fehér mákkal készül, novemberben és decemberben is sokan sütik.

Források: Wikipedia (Kutia), Cyprus Mail, Mountain Home, Magyar Néprajzi Lexikon (mák), Little Passports

Következő cikkEnnyibe kerül egy vécélehúzás forintra: a kis és a nagy gomb különbsége egy év alattElolvasom ›
Hirdetés
Olvasd el ezeket is
Hirdetés

Iratkozz fel a KertVár hírlevelére!

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek