Egy nyári délutánon a kerti asztalnál ülve elég, ha leejtünk egy morzsát, és percek alatt ott a hangyasor. Ha valaki megkérdezné, hány hangya él összesen a Földön, a legtöbben csak legyintenénk. Egy kutatócsoport azonban komolyan vette a kérdést, és megpróbált válaszolni rá.
Az eredmény egy 2-es, utána tizenhat nulla. A szám olyan nagy, hogy a kutatás egyik vezető szerzője, Patrick Schultheiss is azt mondta a Washington Postnak: elképzelhetetlen, egy kupacban nem is lehet elképzelni ennyi hangyát.
Ez is érdekelhetDöntöttek a világidő megváltoztatásáról: 2027-től eltűnik a szökőmásodpercHogyan lehet megszámolni a hangyákat?
Megszámolni természetesen sehogy. A Hongkongi Egyetem kutatói, Patrick Schultheiss és Sabine Nooten vezetésével, ehelyett összegyűjtötték a hangyákról szóló terepi felméréseket, amelyeket az elmúlt évszázadban kutatók ezrei végeztek szinte minden kontinensen. Összesen 489 tanulmány adatait dolgozták fel, amelyekben a kutatók csapdákkal vagy avarminták átválogatásával számolták meg, hány hangya él egy adott területen.
Ezekből kiszámolták, átlagosan hány hangya jut egy négyzetméterre az egyes élőhelytípusokon, az erdőkben, a füves pusztákon, a sivatagokban, majd ezt kivetítették a Föld teljes szárazföldi területére. Az eredményt 2022. szeptember 19-én közölte a PNAS folyóirat.
Mekkora ez a szám valójában?
A kutatók óvatos becslése szerint a Földön nagyjából 20 billiárd, vagyis 20 000 000 000 000 000 hangya él. Néhány összehasonlítás, hogy kézzelfoghatóbb legyen:
- minden emberre nagyjából 2,5 millió hangya jut;
- összes tömegük száraz szénben számolva körülbelül 12 millió tonna, ez több, mint a vadon élő madarak és emlősök együttes tömege;
- ez az emberiség teljes testtömegének nagyjából ötöde;
- ha egymás mögé sorakoznának, a hangyalánc a Mongabay számítása szerint közel 8 milliószor érné körbe az Egyenlítőt.
Minden emberre nagyjából 2,5 millió hangya jut, és együtt többet nyomnak, mint a vadon élő madarak és emlősök összesen.
A szám ráadásul inkább alacsony, mint magas. A felmérések nagy része a talaj felszínén és az avarban élő hangyákat számolta, a kutatók csak ezekre több mint 3 billiárdot kaptak. A fák lombkoronájában és a mélyebb talajrétegekben élő fajokról jóval kevesebb adat van. Schultheiss szerint csak a föld alatt élő hangyák további 2-20 billiárdot tehetnek hozzá a becsléshez. Edward O. Wilson és Bert Hölldobler az 1990-es években még nagyjából 10 billiárdra tippelt.
Hol él a legtöbb hangya?
A hangyák nem egyenletesen oszlanak el a bolygón. A legtöbb a trópusokon él, a nedves trópusi erdőkben és a szavannákon, a sűrűségük az élőhelyek között akár hatszoros különbséget is mutat. A tanulmány egy korábbi elefántcsontparti mérést is idéz, ahol egy hektár erdőben 20 millió hangyát számoltak.
Ezek a számok azért fontosak, mert a hangyák a szárazföldi élővilág kulcsszereplői. Lazítják és átforgatják a talajt, terjesztik a magvakat, eltakarítják az elhullott állatokat, és sok más rovar populációját tartják kordában. Ha a számuk csökkenni kezdene, ahogy sok más rovaré, az az egész táplálékláncra hatással lenne. Egyelőre azonban senki sem tudja, nő vagy fogy a hangyák száma. Schultheiss erre a kérdésre őszintén azt felelte: fogalmuk sincs.
Mi a helyzet Magyarországon?
A világon több mint 16 ezer hangyafajt írtak le, ebből Magyarországon 126 faj fordul elő. Ez a hazai kutatók 2021-es fajlistájából derül ki, és ugyanabban az évben az összes hazai hangyafaj magyar nevet is kapott egy hivatalos névjegyzékben. Addig ugyanis csak kevés fajnak volt egyáltalán magyar neve.
Egy hangyafajt ráadásul éppen Budapesten fedeztek fel a tudomány számára. A Lasius neglectus nevű kerti hangyát 1990-ben írták le, amikor egy egész városrészt elárasztott Budapesten. Jacobus Boomsma, a felfedezők egyike később úgy emlékezett, nem akarta elhinni, hogy ennyi kerti hangya lehet ugyanazon a gyepen. A faj ma inváziósnak számít Európában. Óriási, több királynős szuperkolóniákat alkot, amelyekben a különböző bolyok nem harcolnak egymással. Az eredeti, budatétényi szuperkolónia vizsgálata kimutatta, hogy ahol megtelepszik, ott jelentősen csökken a többi hangyafaj és sok más ízeltlábú száma.
A Lasius neglectus nevű inváziós kerti hangyát 1990-ben Budapesten írták le, ahol egy egész városrészt elárasztott.
A kertben a hangyák többnyire hasznos lakók: lazítják a talajt, és sok kártevőt eltakarítanak. Akad azonban, amikor gondot okoznak. Ha a rózsán vagy a gyümölcsfán levéltetű-kolónia jelenik meg, gyakran hangyák is sürögnek körülötte: a tetvek édes ürülékét gyűjtik, és cserébe megvédik őket a ragadozóktól. Ilyenkor először a levéltetűtől kell vegyszer nélkül megszabadulni, így a hangyáknak is kevesebb okuk marad ott sürögni. Ha a gyepben jelennek meg hirtelen tömegesen, annak is megvan az oka, ilyenkor két dolgot kell ellenőrizni.
Aki a házban találkozik velük, annak sem kell rögtön vegyszerhez nyúlnia: egy hétköznapi fűszer is sokat segíthet. Csak azt kell szem előtt tartani, hogy a konyhába betévedt néhány hangya mögött a kertben egy egész boly áll, a boly mögött pedig egy 20 billiárdos birodalom.
