Kazahsztán különleges módszerrel próbál enyhíteni a vízhiányon: mesterségesen segítik elő a csapadékképződést a már meglévő felhőkben. A program azonban a szomszédos országokban is aggodalmat keltett. Felmerült a kérdés, hogy az egyik ország több esője jelenthet-e kevesebb csapadékot a másiknak.
Kazahsztán déli részén 2026 májusában nagyszabású felhőmagvasítási program indult. A cél elsősorban az, hogy több csapadék jusson az ország egyik legszárazabb térségébe, ezzel segítve a mezőgazdaságot és a víztározók feltöltődését.
A programot a turkesztáni régióban indították el az Egyesült Arab Emírségek Nemzeti Meteorológiai Központjával együttműködve. Az érintett térségben több mint 911 ezer hektár mezőgazdasági terület található.
Nem a semmiből csinálnak esőt
A cloud seeding, magyarul felhőmagvasítás lényege, hogy a már meglévő, megfelelő felhőkbe apró részecskéket juttatnak. Ehhez többek között sóalapú anyagokat vagy ezüst-jodidot használhatnak.
A részecskéket repülőgépekről juttatják a felhőkbe, ahol elősegíthetik nagyobb vízcseppek vagy jégkristályok kialakulását. A cél, hogy növeljék annak esélyét, hogy a felhőben lévő nedvesség végül eső vagy hó formájában elérje a felszínt.
A módszernek azonban komoly korlátai vannak. Ha nincs megfelelő felhő az égen, nincs mit „bevetni”, vagyis a technológia nem képes a semmiből esőfelhőket létrehozni.
A Meteorológiai Világszervezet szerint az ilyen beavatkozások arra sem alkalmasak, hogy nagy időjárási rendszereket hozzanak létre, megváltoztassák a szelek irányát vagy hatalmas mennyiségű nedvességet szállítsanak egyik térségből a másikba.
Nem garantált, hogy több eső esik
A felhőmagvasítás eredményessége nagyban függ az időjárási körülményektől. Számít a hőmérséklet, a páratartalom, valamint a felhő típusa és szerkezete is.
Bizonyos körülmények között tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy a módszer növelheti a csapadékképződés esélyét, de az eredmény korántsem garantált.
Ennek ellenére hasonló időjárás-módosító technológiákat már több mint 50 országban alkalmaznak. Nemcsak eső vagy havazás elősegítésére használják őket, hanem például köd oszlatására és a jégesők mérséklésére is.
Attól tartanak, hogy Kazahsztán „elveszi” az esőt
A kazah program a környező országokban is vitát indított. Közép-Ázsia eleve komoly vízügyi problémákkal küzd: csökken a gleccserek mérete, gyakoriak az aszályos időszakok, miközben folyamatosan növekszik a vízigény.
Akylbek Žaparov volt kirgiz miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az időjárási rendszerek nem állnak meg az országhatároknál, ezért szerinte az ilyen beavatkozások lehetséges regionális következményeit is vizsgálni kell.
Az aggodalmakat tovább erősítette, hogy nem sokkal a program elindítása után jelentős esőzések érkeztek Dél-Kazahsztánba. A közösségi médiában gyorsan elterjedt, hogy ezt a felhőmagvasítás okozhatta.
A Kazhydromet meteorológiai szolgálat szerint azonban a csapadékot egy természetes ciklon hozta, amelynek érkezését már korábban előre jelezték.
Tényleg el lehet lopni más ország esőjét?
A jelenlegi tudományos ismeretek alapján nincs bizonyíték arra, hogy egy ország helyi felhőmagvasítása jelentős csapadékcsökkenést vagy szárazságot okozna egy szomszédos államban.
A módszer hatása alapvetően helyi, és nem képes új időjárási rendszereket létrehozni vagy nagy léptékben eltéríteni a légkör nedvességáramlását.
A kérdést ugyanakkor nem tekintik teljesen lezártnak. A Meteorológiai Világszervezet szerint az esetleges nem szándékos, például a szélirányban távolabb jelentkező hatásokat továbbra is érdemes kutatni.
Kazahsztán ráadásul valószínűleg nem marad egyedül a térségben: Üzbegisztánban már kisebb kísérleteket végeznek hasonló technológiákkal. Így könnyen elképzelhető, hogy a felhőmagvasítás a következő években egyre gyakoribb eszközzé válik a vízhiánnyal küzdő Közép-Ázsiában.
