A kertbe lehulló első őszi esőzések is könnyedén egy vízzel átitatott, sáros terület hozhatnak létre. Egy vízelvezetésben jártas szakember szerint azonban néhány, időben elvégzett lépéssel sokat lehet tenni azért, hogy a gyep, a veteményes és a ház környéke mentesülni tudjon a feleslegessé vált víztől.
Tartalom (6 rész)
Ősszel, néhány kiadósabb eső után a víz a ház falánál is összegyűlhet, miközben a növények gyökerei levegőhiánytól szenvednek, a burkolatok pedig károsodhatnak. Sokan csak akkor kezdenek el foglalkozni a problémával, amikor a probléma már fennáll. Ezek az esőzés miatt évről évre ugyanezt a problémát okozzák, pedig a megoldás néhány egyszerű megfigyeléssel, majd célzott beavatkozással orvosolható.
Ez is érdekelhetEzért ne járj a deres füvön, a lábad nyoma barna foltként maradhat megPangó víz megfigyelése a kertben
A szakemberek általában azt tanácsolják, hogy egy nagyobb eső után alaposan figyeljük meg a kertet. Azok a részek, ahol a víz még órákkal később is megáll, ahol a lépcsők tartósan nedvesek maradnak, vagy ahol a fű szivacsosan besüpped ha rálépünk, gyakran tömörödött vagy telített talajra utalnak.
Kiemelten érdemes figyelni a lejtők aljára, a teraszok szélére, valamint közvetlenül a ház falak melletti területekre, mert ezeken a pontokon könnyebben felgyülemlik és megáll a víz. Ha a csapadék rendszeresen a falak mellett áll meg, akkor az úgynevezett francia drén kialakítását javasolják a szakemberek. Ez lényegében egy enyhén lejtő, kaviccsal és vízelvezető csővel kialakított árok, amely a felszíni vizet egy másik területre, például egy szikkasztóba vezeti. Ez a drénes módszer különösen nagyobb, rendszeresen vízzel telített területeknél kimondottan hasznos, illetve ott, ahol a csapadék túl közel gyűlik össze az épülethez.
Így működhet a francia drén
A szakértő szerint egy ilyen vízelvezető árkot nagyjából 15-25 centiméter szélesre és körülbelül 60 centiméter mélyre kell kiásni. Az árok aljára 5-10 centiméter vastagságban durvább kavicsnak kell kerülnie, erre helyezik a perforált vízelvezető csövet úgy, hogy a nyílásai lefelé nézzenek. Ezután az árkot egészen a talajszintig kaviccsal töltik fel. Amennyiben fontos az esztétikus megjelenés, a tetejére vékony földréteg vagy gyepszőnyeg is kerülhet.
Kötött talaj esetében más módszer javasolt
Sűrű, erősen agyagos talaj esetében a szakértő szerint gyakran hatékonyabb eljárás a kavicsos vagy zúzottköves vízelvezetés. Ez az eljárás leginkább olyan kertekben előnyös, ahol sok a terasz, járda vagy egyéb burkolt felület, amelyek megakadályozzák, hogy a csapadék természetes módon beszivárogjon a földbe.
Ahol a terasz vagy a kocsibejáró rendszeresen megtartja a vizet, ott folyókák vagy vonal menti vízelvezetők kialakítása javasolt. Ezek keskeny, viszonylag diszkrét elemek, amelyek összegyűjtik a felszíni vizet, majd megfelelő elvezető rendszerbe továbbítják.
A gyepet is fel kell készíteni az őszi esőkre
Egy sűrű, egészséges gyep jobban ellenáll a túlzott vízterhelésnek, mint a ritkás, kikopott fű. A túl alacsonyra nyírt gyep jóval gyengébb lehet, és több csupasz folt jelenhet meg rajta, ezeken sokkal könnyebben megáll a víz.
A szakértők pontosan emiatt ősszel valamivel magasabb fűmagasságot javasolnak, valamint azt, hogy a kikopott részeket célzott felülvetéssel javítsuk ki. Ehhez kevés virágföldet vagy gyepföldet és megfelelő fűmagot kell felhasználni.
A veteményest sem érdemes csupaszon hagyni
Régen a kertészek ezért gyakran vetettek ősszel zöldtrágyanövényeket, például facéliát, amely szeptember elejétől nagyjából október közepéig vethető. Vetést követően a facélia egy-két héten belül kikel, gyorsan beborítja a talajt, finom gyökérzetével pedig segíti a lazítását és levegőztetését. Emellett visszaszorítja a gyomokat, és a hideget (mínusz 5 Celsius-fokig) jól viseli.
Tavasszal még a felmagzás előtt kell levágni, majd ezeket a levágott növényi részeket talajtakaróként a felszínen hagyni.Ezzel lazább, jobb szerkezetű földet kaphatunk, amely könnyebben kezeli a következő esőzéseket és kedvezőbb körülményeket biztosíthat a tavaszi vetéshez.
A megelőzés fontossága
Az őszi esők önmagukban természetesen nem jelentenek problémát, ha a kert megfelelően el tudja vezetni, vagy el tudja nyelni a vizet. Javasolt még a csapadékosabb időszak előtt megfigyelni a problémás területeket, és kijavítani a talaj vízáteresztő képességét, emellett megerősíteni a gyepet és védeni a veteményes talaját.
Néhány jól időzített beavatkozással nagymértékben csökkenthető annak az esélye, hogy ősszel tócsák, felázott gyep vagy vízzel telített ágyások alakuljanak ki.
