Rob Jones fémkeresővel járta a földeket az észak-walesi Rossett falu közelében, Wrexham mellett, amikor 2019-ben egy fél méter hosszú, nagyjából 63 kilós fémtömböt talált. Kiderült, hogy egy római ólomöntvény volt, oldalán egy névvel: Marcus Trebellius Maximus. Ő Néró császár idején, Kr. u. 63 és 69 között Britannia helytartója volt.
A lelet rögtön a ritkaságok közé került. A wrexhami önkormányzat tájékoztatása szerint a római Britannia bányáiból száznál kevesebb ilyen típusú ólomtömb ismert, és Trebellius Maximus nevével más felirat eddig nem került elő az Egyesült Királyságban. Jones pedig jól csinálta, amit csinált: azonnal bejelentette a leletet a régészeti leleteket nyilvántartó Portable Antiquities Scheme helyi munkatársának, így a pontos lelőhelyet is rögzíteni tudták. Az öntvényt később a Wrexham Museum vásárolta meg.
A tömbtől a villáig
A pontos lelőhely volt az, ami továbbvitte a történetet. A környéken más helyi fémkeresők is találtak római tárgyakat, és 2020 novemberében a Wrexham Museum, a Chesteri Egyetem és egy régészeti felmérő cég bejelentette: villát azonosítottak. Távérzékeléses felmérés kőből és cserépből épült, központi udvar köré szervezett épületeket rajzolt ki, mellettük földrendszert és utat.
2021-ben háromhetes ásatás indult, és a falak szinte közvetlenül a termőréteg alatt jelentkeztek. Idén augusztus 29. és szeptember 10. között a DigVentures régészeti szervezet folytatta a munkát a Chesteri Egyetemmel, részben közösségi finanszírozásból. Az egyik szelvényben padlófűtés, vagyis hypocaustum maradványai kerültek elő, a padlót tartó cseréposzlop talapzatával együtt. Egy másikban égett agyagfelületű tűzhely nyomait találták.
Az épület nem egyszerre készült. Ben Swain, a DigVentures projektvezetője és a feltárás egyik vezetője az egyetem október 5-i közleményében arról beszélt, hogy a főépületet szakaszosan húzták fel, és az alaprajza idővel változott. Az egyik szakaszban valószínűleg fürdőházként működött.
Ami a villa alatt fekszik
A legérdekesebb lelet azonban nem a fűtés lett. A kőből épült villa alatti rétegből egy ép kézimalom, vagyis gabonaőrlő kő került elő. Swain úgy fogalmazott: a villa egyértelműen nem a legkorábbi dolog volt ezen a helyen.
Hogy mi volt ott előtte, azt még senki nem tudja. A korábbi réteget nem keltezték, és azt sem írták le, milyen településhez vagy épülethez tartozhatott. Ez az a pont, ahol a régészet türelmet kér: a feltárás utáni elemzés most zajlik, a jelentést nyilvánosságra hozzák, és ettől függ, lesz-e 2027-ben újabb ásatás.
Dr. Caroline Pudney, a Chesteri Egyetem régészeti oktatója egy korábbi kép átírásáról beszél. Sokáig úgy gondolták, hogy a térség helyi lakói katonai táborok közelében vagy egyszerű tanyákon éltek. A behozott kerámia, a festett vakolat és a jó minőségű építőanyag viszont tehetős, a római kereskedelembe bekapcsolódó közösségre utal. Rossett ráadásul Wrexham és Chester között fekszik, ahol a rómaiak a 70-es évek közepén erődöt alapítottak.
Hasonló történet itthon is van
Magyarországon is akad példa arra, hogy egy véletlen földmunka nyit ki egy római villát. A Veszprém melletti Nemesvámos határában 1904-ben szántás közben fordított ki az eke falmaradványokat és falfestménydarabokat. Az ásatás 1906-ban indult Rhé Gyula vezetésével, majd 1976-ban újrakezdték, a központi épület rekonstrukciója 1984-ben készült el. A balácai villagazdaságot ma a Dunántúl legnagyobb ismert római kori villagazdaságaként tartják számon, és látogatható.
A két lelőhely persze más korból és más tartományból való, a párhuzam inkább a felfedezés módjában van. Mindkét helyen egy laikus kezében levő tárgy vezette a szakembereket oda, ahol aztán egész épületegyüttes került elő. Hasonló szerencséje volt annak a kutatónak is, aki fémdetektorral ezeréves kincsre bukkant.
Források: chester.ac.uk, news.wrexham.gov.uk, epa.hu, earth.com
