A mesterséges intelligencia adatközpontjai rengeteg hőt termelnek, a hűtésük az üzemeltetés egyik legnagyobb tétele. Kézenfekvőnek tűnik a kérdés, miért nem viszik őket oda, ahol a hideg ingyen van: a tenger alá vagy a sarkkörön túlra. A román Gadget.ro sorra vette azokat a tényeket amik ezek ellen szólnak. A tenger alatti változatot egyébként ki is próbálták, méghozzá meglepően jó eredménnyel.
A Microsoft tenger alatti kísérlete
A Microsoft Project Natick nevű kísérletében 2018-ban egy 12 méter hosszú, nitrogénnel töltött tartályt süllyesztettek a skóciai Orkney-szigetek mellett 36 méter mélyre, amiben 864 szerver volt. A hűtést a rackek mögötti hőcserélőkön átáramló tengervíz adta. Két év után ezeket a szervereket kiemelték a tengerből, és a New Atlas szerint a szerverek nyolcadannyiszor hibásodtak meg, mint egy szárazföldi központban. Az állandó hűvösség, az oxigén hiánya és az, hogy senki nem nyúlt hozzájuk, rengeteget számított.
A Microsoft mégsem folytatta. 2024-ben a cég felhőüzemeltetésért felelős alelnöke, Noelle Walsh azt mondta, sehol a világon nem épít tenger alatti adatközpontot, a tanulságokat a szárazföldi központokban fogják inkább hasznosítani.
Mi szól a tenger és az Arktisz ellen?
| Helyszín | Előny | Gond |
|---|---|---|
| Tenger alatt | ingyenes hűtés, stabil környezet | javításhoz hajó és daru kell, a sós víz korrodál, a folyamatos hőleadás a helyi élővilágot is érintheti |
| Arktisz | egész évben hideg levegő | a felhasználók többsége messze van, nő a késleltetés, gyenge az áramhálózat, a szélsőséges hideg és pára a kültéri berendezéseket is megviseli |
| Északi országok (Svédország, Norvégia, Finnország, Izland) | hűvös éghajlat, víz- és geotermikus áram, gyors optikai kapcsolat Európával | a hűtés itt sem teljesen ingyenes, de a karbantartás könnyen megoldható |
A legnagyobb akadályt nem a hideg jelentené ebben az esetben, hanem a karbantartás és a távolság. Egy adatközpontban folyamatosan cserélnek alkatrészt, a tenger alatt viszont egyetlen hibás alaplap is egész hajós műveletet jelent. Az Arktiszon pedig a felhasználók zöme több ezer kilométerre van, és a tőzsdei, játék- vagy streaming szolgáltatásoknál ez a késés már túl sok idő. A távoli térségek áramhálózata sem bírná ekkora, megszakítás nélküli terhelést, így a terveket más módon fogják alkalmazni.
Miért pont Észak lett a kompromisszum?
Azért mert az északi országok hideg éghajlata hatékony hűtést biztosít, a víz- és geotermikus erőművek zöld áramot termelnek, az optikai kábelek pedig gyors kapcsolatot tudnak létrehozni Európa nagyvárosaival. A szerelő autóval odaér, a hálózat bírja a terhelést. Nem olyan látványos, mint egy tengerfenéken pihenő tartály, de tökéletesen működik.
via gadget.ro
