Edények, pénzérmék, egy apró csipesz és egy gyerekeknek szánt amulettes nyaklánc: ezek voltak abban a fa szekrényben, amelyet közel kétezer éve, Kr. u. 79-ben temetett be a Vezúv kitörése Pompejiben. A szekrényt most rekonstruálták a régészek, és a tartalma bepillantást ad egy ottani család hétköznapjaiba.
A brit HeritageDaily beszámolója szerint a lelet a város egyik fő utcája, a Via dell’Abbondanza mentén álló házban került elő. A ház homlokzatát már 1912-ben feltárták, a mögötte lévő helyiségeket azonban csak most vizsgálták meg alaposan, egy nagyobb állagmegóvási és restaurálási munka részeként.
Ki lakott a házban?
A falakon talált feliratok egy Cornelius Maximus nevű férfihoz kötik az épületet, a régészek azonban nem tudják biztosan megmondani, ki élt ott a kitörés idején. Gabriel Zuchtriegel, a Pompeji Régészeti Park igazgatója szerint ugyan nem tudni pontosan, kik voltak a lakók, de ezek a töredékek közelebb visznek a mindennapi életükhöz.
Hogyan maradt meg egy fa szekrény?
Sehogy, legalábbis eredeti formájában. A fa teljesen elkorhadt, a régészek a szekrény alakját a megmaradt darabokból és a vulkáni lerakódásban maradt lenyomatokból állították össze. Pompejiben ez bevett módszer: a hamu és a kőzet sok helyen megőrizte a már elbomlott tárgyak, sőt az emberek körvonalát is.
Mi volt benne?
- legalább 24 apró csont-, üvegpaszta-, terrakotta- és hegyikristály-tárgy, amelyek egykor egy úgynevezett crepundia nyakláncot alkottak: kis kezek és lábak, fenyőtobozok, szőlőfürtök, valamint Bész és Merkúr isten figurái,
- bronz-, kerámia- és üvegedények, főzőedények,
- egy csipesz és egy kis üvegtartó, amelyben parfüm vagy kenőcs lehetett,
- egy tömjénégető,
- egy fadoboz ólomsúlyokkal, ami arra utalhat, hogy valaki a háztartásból kereskedéssel foglalkozott,
- és 38 bronzérme egy kis fonott tartóban.
A crepundia a rómaiaknál a kisgyerekek nyakában viselt, apró amulettekből álló lánc volt, amelynek a hiedelem szerint védő ereje volt. Hogy ezt a darabot még egy gyerek hordta, vagy egy felnőtt őrizte emlékként, azt a leletből nem lehet eldönteni.
A ház egy magasabban tárolt amforájában ráadásul két fiatal egér csontváza is előkerült. Ez azt mutatja, hogy a rágcsálók már az ókori konyhákban is gondot okoztak, nem csak a mai kamrákban.
Római hétköznapok Budapesten is
Aki látni szeretné, hogyan éltek a rómaiak, annak nem kell Nápolyig utaznia. Budapesten, Óbudán állt Aquincum, Pannonia római kori városa, amelynek romjai és a hozzá tartozó múzeum ma is látogatható. A romkert lakóházainak alaprajzai és a kiállított használati tárgyak, edények, ékszerek ugyanazt a mindennapi világot mutatják, amelynek egy darabkája most Pompejiben került elő.
