Ugrás a tartalomra
Hirdetés

Ne vágd le ősszel az évelők szárát: a kertészek ezért hagyják állva tavaszig

Ne vágd le ősszel az évelők szárát: a kertészek ezért hagyják állva tavaszig

Fotó: KRiemer / Pixabay

3 perc
Itt állíthatod be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a KertVár

A legtöbb kertben a tulajdonosok ősz végén legkésőbb összehúzzák az avart, lemetszik az évelők elszáradt szárait. Ugyanis télre az ágyásokat tisztán illik hagyni. Azonban ez nem minden esetben helyes, hiszen a barna, csupasz szárakban sokkal több élet van, mint amennyit kívülről látni.

Hirdetés

Például rovaroknak szálláshelyet biztosíthatunk télire, ugyanis a vadméhek többsége nem kaptárban él. Nincs királynőjük, nincs dolgozójuk, minden nőstény maga épít fészket, és maga gondoskodik a petéiről. A nebraskai egyetem szaktanácsadása szerint a magányos méheknek nagyjából 30 százaléka üregben fészkel: növények üreges vagy puha bélű szárában, ágakban, gallyakban. A többiek a talajba ásnak, ezért nekik a bolygatatlan föld számít, nem a szár.

Az amishok évszázadok óta ezt a trükköt használják a gaz ellen, a legtöbb kertész eszébe sem jutnaEz is érdekelhetAz amishok évszázadok óta ezt a trükköt használják a gaz ellen, a legtöbb kertész eszébe sem jutna

Sokféle rovar lakik egy elszáradt szárban

Ha egy régi kasvirágszárat hosszában kettévágnál, sokszor apró, egymás mögé sorakozó kamrákat találnál benne. A nőstény mindegyikbe virágporgombócot gyűjt, arra petét rak, majd levéldarabkából, sárból vagy gyantából válaszfalat épít, és jöhet a következő kamra. A lárva a virágporból él, a szár belsejében fejlődik ki, és a következő évben bújik elő. Ilyen fészket készítenek egyebek mellett a faliméhek, a szabóméhek, a Ceratina és a Hylaeus nem apró méhei, és több magányos darázsfaj, például a fazekasdarazsak is. A szár tehát egyszerre bölcső és téli szállás, emiatt semmiképp sem javasolt levágni őket ősszel.

Hirdetés

Mit ajánlanak a kutatók?

Az észak-karolinai állami egyetem kutatói, Elsa Youngsteadt és Hannah Levenson két éven át 20 kertből gyűjtöttek mintát, hogy kiderüljön, mikor költöznek a méhek a szárakba. Az eredmény őket is meglepte, ugyanis az első télen álló, ép szárakban egyetlen fészket sem találtak. A méhek ugyanis nem tudnak bejutni a lezárt szárba, csak a letört vagy levágott végen át.

Ebből adtak iránymutatást, és szerintük az évelőket az első tél folyamán nyugodtan vissza lehet vágni, de nem a földig, hanem 30-60 centi magasságban. Így nyitott végű csonkok maradnak, amelyekbe a tavasszal ébredő méhek beköltözhetnek. Ezeket a csonkokat aztán már nem szabad bántani: addig maradjanak, amíg maguktól el nem dőlnek. Az új hajtások pár hét alatt eltakarják őket, így az ágyás rendezett látványt nyújt majd.

Hogyan alkalmazható ez saját kertedben?

A legegyszerűbb, ha ősszel semmit sem vágsz le, ami egészséges. A magházas szárakon télen a magevő madarak, például a tengelicek is találnak ennivalót, a zúzmarás kasvirág- és varjúhájfejek pedig a kert legszebb téli látványai közé tartoznak. Ha a kerted télen is színes akar maradni, a télen is mutatós növények mellett az álló szárak adják a szerkezetet.

A visszavágáshoz hazánkban a tél vége ideális, február vége és március, amikor a nagy fagyok már elmúltak, de a tavaszi hajtások még nem indultak meg. Ekkor vágd vissza a szárakat 30-60 centire, ferdén vagy egyenesen, ez a méheknek mindegy.

Melyik növényeknél van ennek a legtöbb értelme?

Azoknál, amelyeknek üreges vagy puha, szivacsos bélű a száruk:

  • kasvirág (Echinacea),
  • méhbalzsam (Monarda),
  • napraforgó és évelő napraforgók,
  • ánizsizsóp (Agastache),
  • sédkender, ami nálunk őshonos is,
  • málnavessző és bodza.

Azonban amikor beteg a növény, akkor nem kell tél végéig várni a visszametszéssel. A lisztharmatos őszirózsát, a rozsdás mályvarózsát vagy a szürkepenészes bazsarózsa lombját ősszel távolítsd el, és ne a komposztra tedd, hanem vidd el. Hogy mely fás szárú növényeket vághatsz vissza a nyugalmi időszakban, és melyiket nem, arról a késő őszi metszésről szóló útmutatónkban írtunk.

Hirdetés

A lehullott levelek talajtakaróként védik a talajt és a benne telelő rovarokat, a gyepen viszont valóban jobb, ha nem marad meg, erről itt olvashatsz bővebben. Akinek nagy a gyepfelülete, annak a gereblye helyett a fűnyíró is segíthet, a levelek lenyírását korábban részletesen körbejártuk.

Források: pollinators.ces.ncsu.edu, extension.okstate.edu, extension.unl.edu

Következő cikk · kerteszkedj.hu6 dolog, amit a japánok másképp csinálnak télen a lakásbanElolvasom ›
Hirdetés
Olvasd el ezeket is

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek