Amikor elkezdtem komolyabban foglalkozni a konyhakerttel, a zeller volt az a zöldség, amitől a legjobban tartottam. Valahogy mindig azt hallottam a piacon a rutinosabb árusoktól, hogy a zeller kényes, lassan növő, makacs jószág, és ha nem figyel az ember, a gumó helyett csak egy nagy csomó fás gyökeret kap a föld alatt. Az első kísérleteimnél persze én is elkövettem a tipikus hibákat, de nem hagytam magam.
Ha idén te is szeretnél igazi sikerélményt, még most, június közepéig bőven benne vagy az időben, hogy elültesd a sajátjaidat.
A tökéletes időzítés és a palánták mérete
A zeller termesztésénél az egyik legnagyobb csapda a kapkodás. Ha túl korán, a csalóka áprilisi vagy kora májusi napokon ültetjük ki, a növényeket érő hirtelen éjszakai lehűlés sokkolja őket. Ennek a hideghatásnak az a következménye, hogy a zeller azt hiszi, már a második évében jár, és gumónevelés helyett egyszerűen felmagzik, vagyis magszárat növeszt, ami teljesen tönkreteszi a termést.
Éppen ezért én megvárom a május végét, de leginkább a június elejét a kiültetéssel, amikor a talaj már tartósan meleg. Bár közvetlenül magról is lehetne vetni a földbe, én szigorúan palántapárti vagyok, mert így a növény óriási előnnyel indul, és van ideje hatalmas, egészséges gyökérzetet fejleszteni az őszre. Akkor a legideálisabbak a kis növények a költözésre, ha már büszkén viselnek 3-4 valódi levelet, és elérték a 10-15 centis magasságot.
