„A viharkapu bezárult. A Deltaművek elkészültek. Zeeland biztonságban van.” Ezzel a három mondattal adta át Beatrix holland királynő 1986. október 4-én az Oosterscheldekeringet, a holland Deltaművek legnagyobb építményét. A különös az, hogy a gátat azóta is csak ritkán zárják be, ugyanis a feljegyzések szerint az építmény 62 kapuja 1986 óta alig néhány tucatszor ereszkedett le. A holland vízügyi hatóság, a Rijkswaterstaat adatai szerint ez is volt a terv része.
Egy gát, amely átengedi a tengert
Az Oosterscheldekering kilenc kilométer hosszan zárja el a Kelet-Schelde torkolatát Zeeland tartományban. A Rijkswaterstaat leírása szerint 65 betonpillér között 62 acélkapu mozog, mindegyik 42 méter széles, 6-12 méter magas és 260-480 tonna tömegű. A teljes lezárás körülbelül 75 percig tart, és akkor indul, ha a vízszint várhatóan 3 méter fölé emelkedik a holland nullpont, a NAP fölött.
Eredetileg egy teljesen lezárt gátat terveztek ide, azonban azt a tervet a hetvenes években megváltoztatták, mert a zárt gát mögött édesvízi tó lett volna. Emiatt viszont eltűnt volna a sós vízi élővilág, vele együtt a kagyló- és osztriga-tenyésztésnek is vége szakadt volna. A Rijkswaterstaat szerint a nyitott kapuk miatt ma is van apály és dagály, és sós maradt a víz, amit a fókák és a kagylótenyésztők számára egyaránt fontos, és és ki is használják. A gát építés tíz évig tartott, 1976-tól 1986-ig.
Mikor zárják be?
A hatóság szerint átlagosan évente egyszer eresztik le a kapukat, akkor is csak a magas víz miatt. A Wikipédia összesítése alapján viharok miatt 1986 óta 28 lezárásról tud, a legutóbbi ismert 2022. január 31-én volt, a Corrie vihar idején.
A helyi sajtó szerint azonban ezt a gátat és rendszert egy négyezer évente egyszer várható viharra tervezték. Most éppen belülről újítják fel: a kapukat mozgató 124 hidraulikus egység több mint 35 éve működik, a cseréjük 2025 tavaszán kezdődött, és a viharszezonon kívül, évtizedeken át, szakaszosan haladnak vele.
Miért kellett ezt a gátat megépíteni?
1953. január 31-ről február 1-re virradó éjjel egy északi-tengeri vihar áttörte a holland gátakat. A Rijkswaterstaat adatai szerint ebben a katasztrófában 1836 ember halt meg, 72 ezret kellett kitelepíteni. Emellett 4300 épület semmisült meg, és több mint 150 ezer hektár került víz alá. A tragédia után indult építésnek a Deltaművek, amelyek építése 10 évig tartott, és az Oosterscheldekering lett a legismertebb eleme.
Magyarországon az árvíz a folyókról érkezik, nem a tengerről, de a fenyegetés ismerős számunkra is, csak másképpen. A HungaroMet összefoglalója szerint a Duna 2013 júniusában 891 centiméterrel tetőzött Budapestnél, ami a mai napig a mért rekord. 2024 szeptemberében az Infostart beszámolója szerint 830 centiméteren tetőzött a folyó.
A hollandok máshol is szokatlan megoldásokkal élnek. Hogy miért sózzák az utakat nyár közepén, az is erre példa.
Források: Rijkswaterstaat, Rijkswaterstaat (1953), HungaroMet, Sciencepost
