A japánok a fürdővízzel mosnak, így használják újra a kád vizét a mosógépben

A japán otthonokban a kádfürdő, az ofuro, a tisztálkodás után következik. A testet a kádon kívül mossák meg alaposan és öblítik le, majd ezt követően ülnek bele a kád forró vízbe. A Wikipedia furóról szóló cikke szerint régi szokás, hogy a család több tagja egymás után ugyanabban a vízben fürdik, és ez Japánban azután is megmaradt, hogy ez a szokás Nyugaton nagyrészt eltűnt. Viszont egyes japán háztartásokban a fürdővizet másnap a ruhák mosására felhasználják .

Japánban tiszta marad a víz

Mivel a szappanozás és a hajmosás a kádon kívül, a zuhany alatt történik, a kádba már tiszta test kerül. A japán All About életmódportál cikke szerint a víz akkor szennyeződik jobban bőrzsírral és kosszal, ha valaki előzetes leöblítés nélküliegyszerűen csak beleül a kádba.

Ez is érdekelhetRégészek felnyitottak egy 1700 éves sírt Budapesten, és ezt találták benne

Sok japán mosógéphez tartozékként fürdővíz-szivattyú is jár. Ennek szívócsövét a kádba kell engedni, a végén lévő hálós sapka szűrőként felfogja a szennyeződéseket ami a vízben esetleg megtalálható. Egy fürdés után nagyjából 150-200 liter víz marad a kádban, egy mosás pedig nagyjából 100 litert használ el.

• A fürdővíz a mosáshoz és az első öblítéshez használható, a második öblítés csapvízzel megy.
• Ha a gép csak egyszer öblít, az öblítéshez nem használható fürdővíz.
• A víz hőmérséklete legfeljebb 40 fok lehet.
• Kéntartalmú fürdősóval kezelt víz nem mehet a gépbe, mert károsíthatja a mosó- és a centrifugadobot.
• A habzó, zselésítő vagy sűrítő fürdőadalékok eltömíthetik a szívónyílást és a szűrőt.

Mennyi vizet lehet ezzel megspórolni?

A Tokiói Vízművek 2015-ös felmérése szerint egy átlagos háztartás vizének 40 százaléka a fürdésre megy el, a mosásra 15 százalék. A japán Környezeti Innovációs Információs Szervezet (EIC) számítása szerint egy nagyjából 200 literes kád napi cseréje évente mintegy 73 ezer liter vizet jelent.

Ha ennek a víznek egy része a mosógépben második életet kap, az egy olyan országban, ahol a fürdés a legnagyobb vízfogyasztó tétel, jól érezhető megtakarítás. A szokás ráadásul a vészhelyzeti tartalékkal is összefér: az All About azt javasolja, hogy a víz egy része éjszakára maradjon a kádban, mert áramszünet vagy vízkimaradás idején is jól jöhet.

Hazánkban nem alkalmazzák ezt a módszert

A magyar fürdési szokások alapvetően mások mint Japánban. Nálunk aki kádban fürdik, általában a vízben szappanozik és mos hajat, így a víz a fürdés végére habos, zsíros lesz, így egy következő használatra már nem alkalmas. A japán rendszer arra épül, hogy a kádba tiszta test kerül, ez a feltétel nálunk többnyire hiányzik.

Kapcsolódó cikkek

Érdekesség490 méter mélyen az Antarktisznál megtörtént a lehetetlen: Megdermedtek a kutatók, amikor meglátták, mi úszott a kamera eléÉrdekességSorra fogják ki ezeket a különleges halakat a Dunából, új halfaj jelent megHáztartási tippekEzért nem tesznek a hollandok függönyt az ablakra, helyette így használjákÉrdekességA Karib-tenger közepén egy hatalmas kék lyukba engedtek le egy kamerát, 90 méter után egészen hátborzongató világ tárult eléjükÉrdekességElőször filmezték le élve a koboldcápát, eddig csak haldokló példányokat láttak belőleÉrdekességÍgy szellőztetnek a németek télen

A gépek oldaláról is van különbség, hiszen Japánban a felültöltős mosógép a legelterjedtebb háztartási típus. A kádvizet felszívó szivattyú is a géphez mellékelt tartozék. A gyártói kikötések, a fürdősók tilalma és a hőmérsékleti határ azt mutatják, hogy a módszer csak tiszta, adalékmentes fürdővízzel működik.

A mosógépet nálunk is lehet okosabban használni. A fogyasztóvédők szerint mosogatógép-tablettát a mosógépbe tenni rossz döntés, a kimosott papírzsebkendő szöszei eltüntetésére pedig van elegánsabb megoldás a szöszhengernél. A fürdőszobákban közben más változás zajlik, sokan cserélik a zuhanykabint olasz zuhanyra.

Források: Wikipedia: Furo, All About, Iris Ohyama, Hirosima prefektúra (Tokiói Vízművek adatai), EIC, Coto Academy