Rozsdás hajók állnak a homokban, kilométerekre a legközelebbi víztől. Ez a kép az üzbegisztáni Mujnak városa mellől lett a világ egyik legismertebb környezeti katasztrófájának jelképe. Itt hullámzott valaha az Aral-tó, amely az 1960-as években még a világ negyedik legnagyobb tava volt.
A Kazahsztán és Üzbegisztán határán fekvő tó egy thaiföldi elemző portál friss összefoglalója szerint akkoriban nagyjából 68 ezer négyzetkilométeres volt, ami a Balaton területének több mint százszorosa (a mi számításunk). Az ENSZ fejlesztési programja szerint azóta területének mintegy 90 százalékát elvesztette.
Ez is érdekelhetEgy japán WC-gyártó elmagyarázta, miért tilos vécépapírral letörölni az ülőkétHová tűnt a víz?
Az Aral-tónak nincs lefolyása az óceán felé, a vizét két folyó, az Amu-darja és a Szir-darja táplálja, és csak párolgással veszít belőle. Az 1950-es években a szovjet vezetés hatalmas gyapotföldeket alakított ki Közép-Ázsiában, és a folyók vizét gátakkal és csatornákkal az öntözésre terelte el.
Az összefoglaló szerint 1960 és 1980 között a megművelt terület körülbelül 4,5 millió hektárról közel 7 millió hektárra nőtt, a vízkivétel pedig évi 64,7 köbkilométerről 120 köbkilométerre emelkedett, több mint 90 százalékban a mezőgazdaság számára. A csatornák ráadásul szivárogtak, és sok víz elpárolgott, mielőtt a földekre ért volna.
Az ilyen lefolyástalan tavak különösen sérülékenyek. A Balatonnak például van kifolyása, a Sió-csatornán keresztül a felesleges víz továbbjut, így a tó vízszintjét szabályozni lehet. Az Aral-tó viszont csak abból élt, amit a két folyó beletöltött: ha a befolyás elapad, a párolgás akadálytalanul viszi tovább a vizet, és a sók a mederben maradnak.
Érdekesség2000 éves magból kelt ki egy datolyapálma, és termést is hozott – fotó
ÉrdekességEzért van egy kis kerek lyuk a telefon töltőcsatlakozója mellett
ÉrdekességA kamionokon látott kék TIR-tábla nem díszítés, ezért nem nyitják ki útközben a rakteret
Érdekesség178 méter mély aknába engedték le a kamerát, a felvételen sokan egy alakot vélnek felfedezni a sötétben – videó
Érdekesség8 millió forintos szerelési ajánlatot kapott a Toyotájára, másik szerelő 30 másodperc alatt megjavította
ÉrdekességTöbb mint 300 kilométer magasról fotózta a Marsot a NASA szondája, a képen mintha fák nőnének, de a valóság egészen másA tóba így egyre kevesebb víz jutott, miközben a párolgás nem állt meg. Ez a lassú, de könyörtelen egyenleg vezetett oda, hogy a nyolcvanas évek végére a tó két részre szakadt: az északi a kazah, a déli az üzbég oldalra került.
Olvasd el ezt is: Pusztító kór terjed a Börzsönyben: bármikor kidőlhetnek a kőrisek, az erdészet figyelmeztet
Hajótemető és mérgező por
A tó egykor komoly halászati központ volt. Az összefoglaló szerint 1957-ben mintegy 48 ezer tonna halat fogtak ki belőle, Mujnak konzervgyára évente körülbelül 26 ezer tonnát dolgozott fel. Ahogy a víz visszahúzódott, a hajók már nem érték el a kikötőt, a part több tíz kilométerre került a városoktól.
Egykor több mint száz hajó állt itt, ma körülbelül tíz maradt kiállítva a szabadtéri hajótemetőben, amely a katasztrófaturisták kedvelt célpontja lett. A kiszáradt mederből lett az Aralkum sivatag, ahonnan az ENSZ és az UNICEF 2024-es jelentése szerint évente több mint 75 millió tonna só- és vegyszermaradványokat tartalmazó por kerülhet a levegőbe.
Semmi spam, csak napi 2–3 értesítés Viberen: szezonális kerti teendők, háztartási trükkök és bevált receptek.
CsatlakozomA tó eltűnése a helyi éghajlatot is megváltoztatta. A víz korábban mérsékelte a hőmérsékletet, nélküle forróbbak és szárazabbak lettek a nyarak, keményebbek a telek, a só pedig a környező földeken a gazdálkodást is megnehezíti.
A gát, amely visszahozta az északi részt
Kazahsztán 2005-ben egy nagyjából 13 kilométer hosszú gátat épített Kokaralnál a Világbank támogatásával. A gát elválasztja az északi tavat a délitől, így a Szir-darja vize az északi részen marad.
ÉrdekességA Mercedes levegővel fújná le a havat az autó tetejéről, mielőtt kinyitod az ajtót
ÉrdekességLebontott egy falat a pincéjében, mögötte egy 20 ezer embernek helyet adó földalatti város volt
Érdekesség1 euróért adnak házat a magyar határ melletti Legradon, de 15 évig ott kell élni
ÉrdekességSorra fogják ki ezeket a különleges halakat a Dunából, új halfaj jelent meg
ÉrdekességA család évekig ajtót támasztott a patakban talált 8 kilós sárga kővel, színarany volt
ÉrdekességA láva útjába tette a kameráját, a lángoló gépből mégis épen került elő a felvétel – videóAz eredmény látványos. A kazah kormány adatai szerint az északi Aral víztömege a 2022 végi 18,9 milliárd köbméterről 2025 végére 23 milliárd köbméterre nőtt, a sótartalom csökkent, és a halfajok visszatértek. A Global Voices beszámolója szerint a korábban kiszáradt mederből 870 négyzetkilométer került ismét víz alá, az éves halfogás pedig 8 ezer tonna körül járt.
A siker azonban törékeny. Ugyanez a beszámoló jelzi, hogy 2025-ben a halfogás 7,8 ezerről 3,9 ezer tonnára esett vissza, a vízszint pedig újra apadni kezdett. A déli, üzbég rész szinte semmilyen vizet nem kap, a helyreállítás csak az északi medencére korlátozódik. A thaiföldi összefoglaló szerzője szerint a teljes tó helyreállítása aligha reális, inkább a még menthető részek védelme és a megváltozott környezethez igazított vízgazdálkodás hozhat eredményt.
Olvasd el ezt is: Nem minden napi látvány: 74 év után újra előbukkant egy rejtett sziget a Zürichi-tóban
Jöhet a második szakasz
A kazah vízügyi minisztérium és a Világbank a második szakasz terveit is elkészítette. Ennek része a Kokaral-gát átépítése és megemelése, amellyel az északi tó víztömegét körülbelül 34 milliárd köbméterre, a területét nagyjából 3900 négyzetkilométerre növelnék. A feltöltés a tervek szerint négy-öt évig tartana.
Az Aral-tó története azt mutatja meg, milyen gyorsan eltűnhet egy hatalmas víztömeg, ha a beáramló víz tartósan kevesebb, mint ami elpárolog. Itthon is aszályos években a sekély tavak vízszintje jelzi elsőként, mennyire érzékeny ez az egyensúly. Hogy a saját környékeden mekkora a szárazság, azt egy települési szintű aszálytérképen is megnézheted.
