A légszennyezés világszerte igen magas értékeket mutat, aminek köszönhetően évente közel 7 millió idő előtti haláleset is bekövetkezik miatta. Ugyanis nagyon sok ember a WHO ajánlásainál jóval szennyezettebb levegőt lélegzik be. A szeptember 7-i Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap alkalmából Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa elárulta, hogy most hol tart Európa és Magyarország a légszennyezés visszaszorításában.
Varga Judit elmondása szerint a legsúlyosabb szennyezettség az alacsony és közepes jövedelmű országokban van, ahol a szennyezéssel összefüggő halálesetek mintegy 89 százaléka történik meg. A napjainkban elvégzett legfrissebb levegőminőségi elemzésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) kiderült, hogy az elmúlt évtizedekben a légszennyezettség folyamatosan csökkent Európa-szerte, de az EU levegőminőségi előírásai még mindig nagyon messze járnak az elfogadott értéktől.
Bár 2011 óta az összes ország folyamatosan csökkentette a szennyezőanyagoknak való kitettséget, az EU városi lakosságának túlnyomó többsége (94 százaléka) továbbra is a WHO irányértékeit meghaladó PM2,5-koncentrációjú helyen él.
A helyzet Magyarországon is javul, de az EEA által vizsgált 761 város közül a magyarországi városok legtöbbje a felsorolás szennyezettebb felében vannak, Sopront leszámítva. Bár akadnak olyan kivételes évek, mint például 2023, amikor nem történt határérték-túllépés a legtöbb esetben a szennyezettség meghalad bizonyos, az EU szabályozásban megadott értékeket, amely értékek 2030-tól jelentősen szigorodnak majd.
A friss EEA-jelentés szerint hazánk azon 6 tagállam között szerepel, melyeknél még nem teljesül a nemzeti kibocsátás csökkentési kötelezettségekről szóló ún. NEC irányelvben megadott, 2020-tól érvényes kibocsátás csökkentési kötelezettség.
Hazánkban az ammónia tekintetében van szükség további 1,14 százalékos csökkenést hozó intézkedések bevezetésére. A 2030-tól életbe lépő kibocsátás csökkentési kötelezettségek teljesítéséhez azonban még több anyagi forrást kell mozgósítani, hiszen nem csak az ammónia, de az illékony szerves vegyületek, a nitrogén-oxidok és főleg a kisméretű részecskék (PM2,5) emissziójának csökkentésének kell megvalósulnia. Több olyan ország is van, amely már teljesítette a 2030-ra kitűzött célokat, ilyen ország Belgium, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia és Szlovákia is.
