Ugrás a tartalomra

Több száz jégkorszaki barlangi medve csontjára bukkant egy hegyi vezető a Dolomitokban

A Piz dles Cunturines csúcs a Dolomitokban, a barlangi medvés barlangok környékén

Fotó: Wolfgang Moroder / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 (vágott változat)

· 3 perc

Több száz jégkorszaki barlangi medve csontját és koponyáját találta meg egy dél-tiroli hegyi vezető egy eddig ismeretlen barlangban, a Dolomitokban. Kurt Walde 2026 júliusában jutott be az üregbe, amely 2850 méternél is magasabban található a Fanes-Senes-Braies Natúrpark egyik meredek sziklafalán. Az első vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy ezek a megtalált csontok a kihalt Ursus ladinicus medvefajhoz tartozhatnak.

Tedd a KertVárat kedvenc forrásoddá!Így a Google-ben elsőként látod a cikkeinket.Beállítom
Hirdetés

Hogyan találta meg a barlangot?

Walde 41 éve hegyi vezető, és évek óta vitt túrázókat a Conturines-barlanghoz, a környék híres medvés lelőhelyéhez. A beszámolók szerint régóta gyanította, hogy a hegyben nem ez az egyetlen ilyen üreg található. Egy nehezen megközelíthető sziklapárkányon át végül bejutott, és a fejlámpája fényében szétszórt csontokat, koponyákat látott mindenfelé.

A finnek nem törölgetik el a tányért: a mosogató fölötti szekrény évtizedek óta elvégzi helyettükEz is érdekelhetA finnek nem törölgetik el a tányért: a mosogató fölötti szekrény évtizedek óta elvégzi helyettük

A Ratopati hírügynökségi összefoglalója szerint voltak olyan csontok amelyek még összekapcsolódva feküdtek, mások szokatlanul nagy kőtömbökön halmozódtak fel. Christian Terzer, Bolzano tartomány régészeti hivatalának vezetője elmondta, hogy több száz csont található abban a barlangban, de hogy hány medve lehet ez összesen, azt még nem tudják.

Hirdetés
Barlangi medve csontjai egy múzeumi kiállításon
Fotó: Szilas / Wikimedia Commons, CC BY 4.0 (vágott változat)

Lezárta a hatóság a bejáratot

A hatóságok nagyon gyorsan léptek, és a Dél-Tirol régészeti hivatal munkatársai néhány napon belül ideiglenes védelmet szerveztek, mert tartottak az illetéktelen látogatóktól és a fosszília tolvajoktól. Később a bejáratot a helyszínen méretre gyártott, sziklába rögzített fémráccsal zárták le, október 23-ra pedig a megfigyelés is működött.

A barlang egy Natura 2000-es védett területen fekszik, ahol a tudományos munka a tervek szerint 2027 júniusában kezdődik meg majd. A kutatók feltérképezik a barlangot, és összevetik a csontokat a Conturines-barlang leleteivel. Arra is keresik a választ, hogyan jutottak fel a medvék ilyen magasra, és összeköttetésben áll-e a két barlang.

Milyen medve volt az Ursus ladinicus?

A Conturines-barlangot 1987. szeptember 23-án fedezte fel Willy Costamoling corvarai hegyi vezető, nagyjából 2800 méteres magasságban. Az Alta Badia turisztikai irodájának összefoglalója szerint az ott talált csontok alapján az Ursus ladinicus akár 1200 kilogrammos és 2,6 méter hosszú is lehetett, rokonaihoz hasonlóan pedig szigorúan növényevő volt.

Hirdetés

A régi barlangban mintegy hatvan felnőtt medve és sok bocs maradványa került elő, ami arra utal, hogy rendszeresen ide jártak téli álmot aludni. A csontok 60 ezer és 34 ezer év közöttiek, a fajt a ladin nyelvű völgyről nevezték el.

Az Ursus ladinicus barlangi medve csontváza a San Cassianó-i múzeumban
Fotó: Ladinciastel / Wikimedia Commons, CC BY-SA 3.0 (vágott változat)

A Conturines leleteit 2011 óta a San Cassianó-i Museum Ladin Ursus ladinicus mutatja be, ahol egy teljes csontváz és a barlang rekonstrukciója is látható. A felnőtt belépő ide 6 euró.

Régészeti leletek máshol is rejtőznek sziklák mögött, egy spanyol barlangban egy kőomlás egy 16 800 éves kunyhót őrzött meg szinte épen.

Hirdetés

Magyar barlangban is találtak már medve csontokat

A barlangi medve hazánkban sem ritka lelet. A termeszetvedelem.hu tanulmánya szerint a barlangi medve (Ursus spelaeus) a jégkor utolsó 150 ezer évének egyik leggyakoribb nagyemlőse volt Európában, és azért kapta a nevét, mert a maradványai főleg barlangokból kerülnek elő.

A Bükk barlangjaiban is rengeteg csontja maradt fenn. A miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéről szóló írás szerint a Mexikóvölgyi-barlang jégkorszaki állatcsontjainak több mint 95 százaléka barlangi medvétől származott.

A barlangi medve a jégkor egyik leggyakoribb nagyemlőse volt, a Bükkben is tömegesen kerülnek elő a csontjai. A barlangok mélye ma is tartogat meglepetést, erről szól az a cikkünk is, amelyben egy magyar kutató vett észre egy hét évig egy helyben maradt barlangi állatot.

Hirdetés

Az alábbi videó azt mutatja be, mekkora volt a barlangi medve, és hogyan élt a jégkorszakban.

Források: Science.Report, Ratopati, Alta Badia turisztikai iroda, Museum Ladin Ursus ladinicus, termeszetvedelem.hu

Következő cikk10 jel, ami ágyi poloskára utal: a 4. a legkorábbi, mégis a legtöbben észre sem veszikElolvasom ›
Hirdetés
Olvasd el ezeket is
Hirdetés

Iratkozz fel a KertVár hírlevelére!

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek