A friss hosszú távú előrejelzések alapján részben igen: a mostani szuper El Niño mellett a modellek leginkább az 1997/1998-as télhez hasonló képet adnak, ami Közép-Európában enyhe, esős és hószegény évszakot hozott, Magyarországon pedig a mérések egyik legenyhébb telét. A meteorológusokat azonban most egy másik jelenség foglalkoztatja jobban: magasan a sarkvidék fölött rekordkorán elindult egy változás, ami a tél második felét még teljesen átírhatja.
A kérdést a szlovén Mariborinfo vetette fel, a portál a Severe Weather Europe nevű európai időjárási oldal november 12-i elemzésére támaszkodott. Az elemzés szerzője, Andrej Flis a novemberi szezonális modellfutásokat vetette össze a korábbi erős El Niño-évekkel, és a 2026/2027-es télre egyetlen igazán közeli párt talált: az 1997/1998-ast.
Ez is érdekelhetHalak és békák hullhatnak az égből eső helyett: a különös jelenség történt Ausztriában, ami Magyarországon is előfordultAz El Niño a trópusi Csendes-óceán keleti részének szokatlan felmelegedése, ami az egész bolygó légkörzését átrendezi. A mostani esemény az évtizedek óta mért legerősebbek közé tartozik, ezért kerül elő újra és újra a „szuper El Niño” kifejezés. Nyáron már írtunk arról, hogy történelmi erejű El Niño jöhet, most viszont a télre vonatkozó kép is kezd kirajzolódni.
Ehhez kapcsolódik: Megérkezett az első előrejelzés a télről és a havazásról: ezt hozhatja a 2026/2027-es szezon Európában
Mit mutatnak a novemberi modellfutások?
Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) novemberi szezonális számítása szerint Európa nagy részén az átlagosnál enyhébb tél várható. A modell a kontinens fölött magas légnyomást, az Atlanti-óceán fölött alacsony nyomású rendszert mutat, így uralkodóvá válhat az enyhe nyugati, délnyugati áramlás. Ez a felállás nem sarkvidéki hideget, hanem óceáni, nedves légtömegeket szállít a kontinens fölé.
A csapadék Európa nagy részén a szokásosnál több lehet, legerősebben a nyugati országokban. Az elemzés egy finom részletre is felhívja a figyelmet: az előző havi futáshoz képest Európa még melegebb lett a modellben, de kisebb mértékben, mint ahogy a légnyomásmezők alapján várni lehetne. Időnként északi betörések is előfordulhatnak, amikor egy atlanti ciklon Észak-Európa felé fordul.

Sok eső, kevés hó a síkvidéken
A több csapadék nem jelent automatikusan több havat. Enyhe légtömegben a hóhatár a szokásosnál magasabbra kerül, ezért az alacsonyabban fekvő tájakon a csapadék nagyobb része esőként hullik. Az elemzés szerint Európa legtöbb területén a szokásosnál kevesebb hó eshet, jobb esély csak az északi régiókban és a magashegységekben van.
Az Alpokban körülbelül 1800-2000 méter fölött, ha elég nedvesség érkezik, még a szokásosnál több hó is hullhat. Az alacsonyabban fekvő síterepeken viszont a természetes hó hiányára kell készülni, ott a hóágyúk dolgozhatnak többet.
Ez nem jelenti azt, hogy a síkságokon egyáltalán nem havazhat. Az enyhe telekben is jönnek rövid hidegbetörések, amelyek egy-két napra fehérbe öltöztethetik a tájat. Az ünnepek előtt sokan ezt várják, pedig a meteorológusok szigorúak abban, hogy mikor számít fehérnek a karácsony, és ehhez egy futó hózápor nem elég.

Milyen volt az 1997/1998-as tél?
Az 1997/1998-as telet az addigi legerősebb mért El Niño alakította. Európa nagy részén az átlagosnál melegebb volt, a legnagyobb melegtöbblet éppen a kontinens középső részén jelentkezett, és csak a távoli északon és északkeleten volt hideg. A nyugati szelek miatt Közép-Európában, Nagy-Britanniában és a délkeleti országokban kevés hó esett, a hó főleg a messzi északra szorult.
Magyarországon ez a tél bekerült a rekordlistákba. Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2020-as összesítése szerint az 1997/1998-as tél országos középhőmérséklete 2,72 fok volt. Akkor ez volt a második legenyhébb tél az 1901 óta tartó mérésekben, csak a 2006/2007-es előzte meg 3,70 fokkal, azóta pedig a 2023/2024-es tél 4,0 fokkal minden korábbit megdöntött.
Az 1997/1998-as tél 2,72 fokos átlaga több mint két fokkal haladta meg a mai, 0,3 fokos hazai téli normált.
Hogy ez mekkora eltérés, azt a sokéves átlag mutatja meg: a HungaroMet adatai szerint az 1991 és 2020 közötti telek országos átlaga 0,3 fok. Az 1997/1998-as tél tehát a mai, már melegebb normálhoz képest is kiugróan enyhe volt.
ÉrdekességKét év, három állomás: így jut el a norvég lazac a sarkvidéki vizekből a tányérig
ÉrdekességA kamionokon látott kék TIR-tábla nem díszítés, ezért nem nyitják ki útközben a rakteret
ÉrdekességRitkán látott óriás fantommedúza úszott a kamera elé 250 méter mélyen Argentína partjainál
ÉrdekességTöbb mint 300 kilométer magasról fotózta a Marsot a NASA szondája, a képen mintha fák nőnének, de a valóság egészen más
Érdekesség209 km/órával menekült a rendőrök elől, utána azt mondta, végig a hátsó ülésen aludt
ÉrdekességSorra fogják ki ezeket a különleges halakat a Dunából, új halfaj jelent megAndrej Flis ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egyetlen hasonló tél nem jelent ismétlést. Az analógia csak azt mutatja, merre billenhet a mérleg, azt nem, hogy pontosan ugyanez jön. A légkör ugyanis nem csak a Csendes-óceánra figyel: a döntő szót Európában az Atlanti-óceán, a futóáramlás és a sarki örvény mondja ki.

A rekordkorai változás a sarkvidék fölött
Ez az a jelenség, ami miatt a meteorológusok most a szokásosnál is figyelmesebben követik a modellfutásokat. November elején a sarkvidék fölötti sztratoszférában megfordult a nyugati szél iránya, és az elemzés szerint ilyen korán ez még soha nem történt meg a mérések során. A brit meteorológiai szolgálat (Met Office) november 10-i tájékoztatója is szokatlanul korai zavarról beszélt a sarki örvényben.
A sarki örvény egy hatalmas, télen megerősödő légköri forgás magasan a sarkvidék fölött, ami a leghidegebb levegőt északon tartja. Ha meggyengül vagy szétszakad, a fagyos levegő dél felé is kitörhet. Az ilyen zavarokat gyakran hirtelen sztratoszférikus felmelegedés indítja el, amikor a magaslégkörben néhány nap alatt akár több tíz fokkal emelkedik a hőmérséklet.
A novemberi esemény hatása a felszínen várhatóan visszafogott marad, éppen azért, mert ilyen korán történt. Decemberre az európai modell újra erősebb sarki örvényt mutat. Januárban és februárban viszont az ECMWF és a brit UKMO modell is a sztratoszférikus nyugati szelek jelentős gyengülését jelzi, januártól egy újabb felmelegedési hullámmal. A szerző szerint ritka, hogy ilyen messzire előre ennyire egybehangzó jelet adjanak a modellek.
Egy januári sarkiörvény-zavar az enyhének induló telet is megfordíthatja, de hogy a hideg hozzánk is eljut-e, azt ma még senki nem tudja.
Hasonló óvatossággal kell kezelni azt a hírt is, hogy rekordütemben borítja a hó Szibériát: a meteorológusok szerint ez önmagában nem garantál hideg telet Európában.
Fordulhat februárban?
A korábbi El Niño-évek sztratoszférikus felmelegedései után az azt követő egy hónapban gyakran északkelet felől áramlott hidegebb levegő Európa északnyugati és északi-középső részére, miközben a délkeleti területek enyhébbek maradtak. Ilyenkor a havazás esélye a kontinens nagy részén nőtt.
Ezek azonban átlagok, a korábbi esetek összesített légköri válaszai, nem konkrét előrejelzések az idei januárra vagy februárra. Magyarország földrajzi helyzete miatt pont a hideg folyosó és az enyhébb délkelet közé esik, ezért nálunk mindkét forgatókönyv elképzelhető.
Hónapról hónapra
December: délen enyhe kezdés, északon az átlag körüli hőmérséklet. A kiterjesztett előrejelzés szerint Északnyugat-Európában átmenetileg hidegebb is lehet egy északnyugat felől érkező ciklon miatt, a kontinens középső részén inkább átlagos idő várható.
Január: a kontinens nagy részén az átlagosnál enyhébb, leginkább északon és keleten. Ebben a hónapban jelentkezhet a sarki örvény gyengülése is, ami a tél második felét bizonytalanná teszi.
Február: továbbra is enyhe, de északon és északkeleten nő a havazás esélye. Március: délen tartós lehet a meleg, északon közelebb kerülhet a megszokotthoz.
Ezt se hagyd ki: Rendkívüli folyamat indult be az óceánban: teljesen felforgathatja az őszi és téli időjárást
Mit jelent mindez Magyarországon?
A hazai tapasztalat szerint az enyhe tél nem egyenlő a tél nélküli téllel. A HungaroMet évszakos értékelése szerint a 2025/2026-os tél 1,3 fokkal volt melegebb az 1991-2020-as normálnál, sorban a kilencedik enyhe tél a 2016/2017-es hideg tél után. Közben a január 1,2 fokkal hidegebb lett a szokásosnál, többhetes, markáns hideg és havas időszakkal, és ez lett 2017 óta a leghidegebb hónap.
Vagyis akkor is becsúszhat egy-egy kemény, havas hét, ha végül az 1997/1998-as minta érvényesül. A kertben ezért nem szabad halogatni az első kemény fagy előtti munkákat, a csapok, a cserepes növények és a fiatal fák védelme az enyhe előrejelzés mellett is kell.
ÉrdekességPusztító kór terjed a Börzsönyben: bármikor kidőlhetnek a kőrisek, az erdészet figyelmeztet
ÉrdekességKét órán át fotózta az eget egy hegy fölött, és amikor összerakta a képeket, alig hitte el, hogy mit látott
ÉrdekességTöbb ezer békacsontot ástak ki egy római kori lelőhelyen, most megfejtették, honnan kerültek oda
Érdekesség93 méter mély lyukat fúrtak az antarktiszi jégbe, és leengedtek egy kamerát, a Föld legöregebb jegét keresik
Érdekesség178 méter mély aknába engedték le a kamerát, a felvételen sokan egy alakot vélnek felfedezni a sötétben – videó
ÉrdekességKikapcsolódni autózott, aztán a szélvédőn egy pitont vett észreAz enyhébb tél a fűtésszámlán is meglátszhat, de csak akkor, ha a ház nem engedi el feleslegesen a meleget. A legtöbb hő a tetőn, a falakon és a nyílászárókon szökik el, a tömítések átnézése és a radiátorok mögötti hővisszaverő fólia egy enyhe télen is pénzt hoz.
Egy enyhe tél közepén is jöhet többhetes hideg: a 2025/2026-os enyhe évszakban a január lett 2017 óta a leghidegebb hónap.
Hogy egy családi ház melyik részén szökik el a legtöbb meleg, azt a fűtési szezon közepén a legkönnyebb észrevenni, például a havas tetőn hamarabb olvadó foltokról vagy a hideg falsarkokról.
Amit most biztosan tudni lehet: a szezonális modellek enyhe, csapadékos telet mutatnak, a síkvidéken kevés hóval. Ami bizonytalan, az a január és a február, és ezen a sarki örvény sorsa dönt.
A régi parasztregulák szerint a hideg, tiszta halottak napja fagyos karácsonyt hoz, a meteorológusok viszont a decemberi modellfrissítésekből és a sarki örvény januári állapotából tudnak majd többet mondani. Ha a januári zavar valóban bekövetkezik, a következő hetekben az előrejelzésekben is meg fog jelenni.
Források: mariborinfo.com, severe-weather.eu

Sütés nélküli citromos pohárkrém kekszmorzsával, ami 15 perc alatt elkészül








