A cékla (Beta vulgaris) sokkal kalandosabb múltú zöldség, mint amit mi csak úgy gondolnánk. Eljutott az űrbe, ahol 1975-ben céklalevessel koccintottak egy amerikai-szovjet találkozón, közeli rokonának a levével az Egyesült Államokban jégmentesítik az utakat, a festékanyaga ma is ott van sok fagylaltban, és a világ cukrának mintegy ötöde a családjába tartozó cukorrépából készül.
Itt 10 ilyen tényt szedtünk össze, mindegyiket forrással ellenőrizve. Szó lesz Napóleonról, a viktoriánus nők titkos pirosítójáról, egy olasz halászvárosról és egy 26 kilós rekordcékláról is, a végén pedig pár kertes tanácsot is kapsz.
Ez is érdekelhetTöbb ezer békacsontot ástak ki egy római kori lelőhelyen, most megfejtették, honnan kerültek oda1. Céklalevessel koccintottak az űrben
1975 júliusában az amerikai Apollo és a szovjet Szojuz űrhajó összekapcsolódott a Föld körüli pályán. Ez volt az első közös küldetés a két nagyhatalom között, a hidegháború közepén, és a legénységek a dokkolás után napokon át átjártak egymáshoz, közös étkezésekkel és tévéközvetítésekkel. A két űrhajó 1975. július 17-én kapcsolódott össze, és ez az űrbeli kézfogás a két ország közeledésének egyik jelképe lett.
A szovjet parancsnok, Alekszej Leonov tréfával készült. Az egyik közös étkezésen tubusokat adott amerikai társainak, Thomas Stafford parancsnoknak és csapatának, amelyekre híres orosz vodkamárkák címkéit ragasztották, és koccintásra invitálta őket. A jelenetet kamerák rögzítették, így úgy tűnt, mintha az űrhajósok vodkával koccintanának a világűrben.
A tubusban azonban borscs volt, vagyis céklaleves, amire csak ráragasztották a vodkacímkét. A NASA fotóarchívumában ma is megtalálható a kép a két amerikai űrhajósról a vodkacímkés levestubusokkal, a képaláírás is megemlíti a céklalevest.
2. A rokonával jégmentesítik az utakat
Az Egyesült Államok több államában télen nem csak sóoldattal kezelik az utakat. A sólébe cukorrépalét kevernek, ami a cukorgyártás mellékterméke. A cukorrépa ugyanannak a fajnak egy változata, mint a cékla.
A Fast Company beszámolója szerint a répalé ragacsos, ezért a sóoldat tovább tapad az úton: négy-öt napig is hatásos marad, a sima sólé egy-két napjával szemben. A só nagyjából mínusz 4 fok alatt veszít a hatásából, a cikkben említett répalés termék fagyáspontja viszont mínusz 40 fok körül van.
Missouri államban a répalé használatakor a szokásos sómennyiség tizedével is beérik. Az állam évente csaknem 10 millió dollárt költ útsóra, így a különbség komoly pénz. Missouri az elsők között, a szomszédos Iowa példáját követve, nagyjából húsz éve tért át a módszerre.
A répalé önmagában nem olvasztja a jeget, de a sóval keverve ragadósabb és hidegben is hatásos oldatot ad.
Más konyhai melléktermékekkel is kísérleteznek: egyes amerikai városok kipróbálták a savanyúságlét, a krumplilét és Wisconsinban a sajtgyártásból maradt sós lét is. Magyarországon ilyen útkezelésről nincs adat.
Ehhez kapcsolódik: Grúz savanyú káposzta céklával, nagy cikkekben erjesztve, ami rózsaszín és roppanós lesz
3. Napóleon miatt lett belőle cukor
Andreas Marggraf berlini vegyész 1747-ben mutatta ki, hogy a répában ugyanolyan cukor van, mint a cukornádban. Tanítványa, Franz Karl Achard a sziléziai fehér takarmányrépából nemesítette ki a cukorrépa elődjét, és 1801-ben a sziléziai Kunernben, a porosz király támogatásával megnyitotta a világ első répacukorgyárát.

A nádcukorral kereskedők nem örültek. Achard életrajzai szerint angol kereskedők 200 ezer tallért ajánlottak neki, ha kudarcnak nyilvánítja a kísérleteit, de ő visszautasította, és folytatta a munkát.
Az igazi lökést a háború adta. A brit flotta elzárta Európát a gyarmati nádcukortól, és Napóleon 1811 márciusában rendeletben írta elő, hogy Franciaországban 32 ezer hektáron cukorrépát vessenek, és egymillió frankot szánt répacukor-iskolákra. Így lett a háborús kényszerből egy egész iparág, amely a blokád után sem tűnt el.
A cukorrépa azóta is velünk van. Az Európai Bizottság adatai szerint a világ cukortermelésének mintegy 20 százaléka répából készül, a többi nádból, és a répacukor felét az Európai Unió adja.
A cékla egyébként a kertben is szívós: olvasd el, mely növényeket hagyhatod nyugodtan a földben télre.
4. Fagylaltot és cukorkát színeznek vele
Ha egy élelmiszer címkéjén E162-t látsz, az céklavörös, vagyis a céklából kivont betanin nevű festékanyag. Az Európai Unióban engedélyezett természetes színezék, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2015-ben újraértékelte. A hatóság szakvéleménye szerint a színezékből nagyjából annyi betanin jut a szervezetbe, mint a hétköznapi étrendből, ezért a jelenlegi felhasználás mellett nem jelent aggályt. A szakvélemény azt is kiemeli, hogy a cékla festékanyaga a hagyományos étrend része, amelyet az emberek nagyon régóta fogyasztanak.
A céklavöröst gyakran használják fagylaltokban és porból készülő italokban, de előfordul cukorkákban, cukormázban és gyümölcsös töltelékekben is. A címkén a neve vagy az E-száma szerepel, így könnyen felismered.
A színezéknek van egy gyenge pontja: a hőt, a fényt és az oxigént nem bírja jól, főzéskor és sütéskor fakul. Ezért inkább hidegen fogyasztott termékekben találkozol vele, sütemények tésztájában ritkábban.
Érdekesség„Ne dobd ki!” A német múzeum keresi az elfelejtett NDK-s tárgyakat
Érdekesség209 km/órával menekült a rendőrök elől, utána azt mondta, végig a hátsó ülésen aludt
ÉrdekességKét órán át fotózta az eget egy hegy fölött, és amikor összerakta a képeket, alig hitte el, hogy mit látott
ÉrdekességA japánok a fürdővízzel mosnak, így használják újra a kád vizét a mosógépben
ÉrdekességA finnek nem törölgetik el a tányért: a mosogató fölötti szekrény évtizedek óta elvégzi helyettük
ÉrdekességKét év, három állomás: így jut el a norvég lazac a sarkvidéki vizekből a tányérigOtthon is kipróbálhatod: egy kanál nyers céklalé rózsaszínre festi a tejszínhabot vagy a cukormázat, mesterséges színezék nélkül.
Ha meg szeretnéd tartani a cékla élénk színét főzés közben is, segít a következő pontban leírt konyhai trükk.
5. Színt vált, mint egy kémiai kísérlet
A cékla festékanyaga érzékeny a savasságra. Enyhén savas közegben élénk, kékes-piros, ahogy közeledik a semlegeshez, egyre lilásabb lesz, lúgos közegben pedig lebomlik, és sárgásbarnává fakul. Ezt az élelmiszer-adalékanyag adatbázisok is leírják. A színváltás nem a festék hibája: a betanin molekula szerkezete alakul át a sav vagy a lúg hatására.
A konyhában ez nagyon is hasznos tudás. Ha főzés előtt nem vágod fel a céklát, és a héját sem hámozod le, kevesebb festék oldódik ki belőle. A főzővízbe vagy a salátába tett ecet, citromlé vagy savanyú káposztalé pedig segít megőrizni az élénk színt.
Egy kanál ecet nem csak ízesít: a savas közegben a cékla festékanyaga élénk piros marad, és nem barnul meg.
Ezért marad a régi, ecetes céklasaláta hónapok múlva is szép bordó az üvegben. Ha új ötletet keresel a céklához, próbáld ki ezt a reszelt céklás-póréhagymás köretet.
A trükk fordítva is igaz: ha szódabikarbónát tennél a cékla mellé, hamar fakóbarna lenne az egész. Ugyanezért fakul ki a cékla a nagyon lúgos, kemény vízben főzve is.
6. A viktoriánus nők titkos pirosítója
A 19. századi Angliában a festett arc közönségesnek számított, a tisztességes nő elvileg nem használt pirosítót. A gyakorlatban persze sokan próbálkoztak, és a cékla a legkézenfekvőbb eszközök közé tartozott, hiszen ott volt minden konyhában.
A brit újságarchívum blogja szerint a The Gentlewoman című női lap 1890 decemberében a szépségrovatában kifejezetten a cékla levét ajánlotta pirosító gyanánt. A korabeli bolti arcfestékek egy részében ólom vagy higany is volt, ehhez képest a konyhai céklalé ártalmatlan megoldásnak számított.
A cékla a második világháború idején is visszatért. Madeleine Marsh brit kozmetikatörténész szerint a hiánygazdálkodás éveiben, amikor a rúzs is nehezen beszerezhető volt, a nők a céklalét ajakfestékként és pirosítóként is használták.
Nem csak Angliában volt ez így. A The Moscow Times egy 2023-as cikke szerint a régi Oroszországban a szegényebb asszonyok bepárolt céklalével pirosították az arcukat. A módszer olcsó volt, és bármelyik háztartásban elő lehetett állítani, ezért a kisebb falvakban is jól ismerték.
Hasonló régi háztartási trükkökről szól ez az írásunk is: ezért tettek régen rizsszemet a sószóróba.
7. Eredetileg csak a levelét ették
A mai cékla őse a tengerparti répa (Beta vulgaris subsp. maritima), egy vadon élő növény, amely ma is megtalálható a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán partjain. Ennek a gyökere vékony, fás, nem hasonlít a mai gömbölyű céklára, ezért az emberek nagyon sokáig a levelét ették főzeléknek. A latin Beta név is az ókorból maradt ránk, a rómaiak már így nevezték a növényt.
Irwin Goldman és Jules Janick amerikai kertészeti kutatók 2021-es összefoglalója szerint a rómaiak kezdtek először a gyökérrel is foglalkozni, de akkor is inkább gyógyszerként. Stephen Nottingham brit szakíró céklatörténeti könyve szerint a gyökeres cékla csak a 16. század körül vált igazi zöldséggé Európában.

A gömbölyű forma lassú nemesítés eredménye. A korai céklák gyökere inkább hosszúkás, répaszerű volt, a mai, kerek cékla jóval később terjedt el a kertekben.
Így amikor ma valaki a céklalevelet is megfőzi vagy salátába teszi, valójában a legrégebbi céklás ételt készíti el. A fiatal levél nyersen is ehető, az idősebbet se dobd ki: megpárolva olyan, mint a spenót.
Ezt se hagyd ki: Franciaországban betiltották: 10 hihetetlen történet a krumpliról
8. A mangold és a cukorrépa ugyanaz a faj
A cékla, a mangold, a cukorrépa és a takarmányrépa botanikailag egyetlen faj, a Beta vulgaris különböző változatai. Mind a tengerparti répából indultak, és ki a levele, ki a gyökere, ki a cukortartalma miatt lett más irányba nemesítve.
Érdekesség10 luxusgyümölcs, köztük egy dinnyepár, amiért 5,8 millió jent fizettek
ÉrdekességIngyen adják a telket, mégsem kell senkinek: ezért nem talál gazdát egyetlen telek sem ebben a faluban
ÉrdekességA láva útjába tette a kameráját, a lángoló gépből mégis épen került elő a felvétel – videó
ÉrdekességHalak és békák hullhatnak az égből eső helyett: a különös jelenség történt Ausztriában, ami Magyarországon is előfordult
ÉrdekességBetűnként 10 000 eurót kell majd fizetni: egyedi rendszámtáblákat vezetnek be
ÉrdekességÉttermi osztrigahéjat süllyesztenek a tengerbe, és új zátony nő rajtaA mangoldnál a levél és a vastag levélnyél lett a fontos, a céklánál a piros gyökér. A cukorrépa gyökere fehér és kúp alakú, a takarmányrépa pedig nagyra nő, és régen főleg az állatok téli takarmánya volt. Mindegyik kétéves növény: az első évben gyökeret és levelet nevel, virágot és magot csak a második évben hoz.

A rokonság olyan szoros, hogy a különböző változatok virágzáskor be is porozhatják egymást. Ezért aki magot fog a kertben, nem virágoztatja egymás mellett a céklát és a mangoldot, mert a következő évben furcsa keverékek kelhetnek ki.
A kertben a cékla és a mangold egymás mellett nő, de egy faj két arca: az egyiknél a gyökér, a másiknál a levél lett a fontos.
Ha a mangold is érdekel, olvasd el, miért volt a nagymamák kertjében mindig mangold.
9. Csíkos cékla egy olasz halászvárosból
A Chioggia cékla belseje piros és fehér gyűrűkből áll, mint egy céllap vagy egy cukorpálca. Nevét a Velencei-lagúna szélén fekvő Chioggia halászvárosról kapta, ahol a 19. század első felében már termesztették. Egy francia vetőmagház 1840-ben írt róla először, Amerikába pedig az 1860-as években jutott el.

A gyűrűk főzéskor elhalványulnak, ezért nyersen, vékonyra szeletelve vagy gyalulva mutat a legjobban salátában. Íze enyhébb, kevésbé földes, mint a sötétpiros céklának, és a kezedet, a vágódeszkát is kevésbé festi meg.
Magja a hazai vetőmagboltokban is kapható, és ugyanúgy kell vetni, mint a hagyományos céklát. Az időzítéshez segít a zöldség vetési naptárunk.
10. A világrekord 26 kilós
A kertes rekordokat kedvelőknek ez lesz a kedvenc tény. A Guinness-rekordok listája szerint a legnehezebb cékla 26,02 kilogrammos volt. Vincent Sjodin angol óriászöldség-termesztő nevelte, és 2026. szeptember 26-án mérték le az angliai Malvern őszi kertészeti kiállításán, a brit óriászöldség-bajnokságon. Az előző rekordot, egy 23,995 kilós céklát, a brit Fortey család állította fel 2019-ben.
Ha te is szeretnél céklát a kertben, ne a rekordra hajts: az ökölnyi, 6-8 centis gumó a legzamatosabb, a nagyon nagyra nőtt cékla gyakran fás és rostos lesz. A céklamag valójában egy kis magcsomó, amelyből több csíra is kibújhat, ezért a kikelt sort ritkítani kell, hogy a gumóknak legyen helyük. Ősszel a fagyok előtt szedd fel a termést, a levelét csavard le, és homokba rakva hűvös pincében tavaszig eltarthatod.
A ritkításkor kihúzott apró növényeket se dobd ki: a levelük és a pici gyökerük salátába vagy levesbe is mehet, akárcsak a nagyobb céklák friss, zsenge levele is, főzeléknek vagy rakottnak. Ha a növényi rekordok érdekelnek, ezt is olvasd el: milyen mélyre nőhet egy gyökér.
Források: NASA, Fast Company, Európai Bizottság, EFSA, British Newspaper Archive, Goldman és Janick, 2021, Guinness World Records

Hány fokon mosható a függöny, hogy ne menjen össze?








