Mindig keresem azokat a süteményrecepteket, amelyek nemcsak finomak, hanem biztos sikeresek lesznek. A piskóta sokáig nekem is kihívást jelentett: vagy összeesett, vagy lapos lett, vagy egyszerűen nem volt elég légies az állaga. Idővel azonban rátaláltam arra a három alapvető szabályra, amely gyökeresen megváltoztatta a piskótához való viszonyomat.
Tartalom (2 rész)
Ezt a módszert követve a piskóta minden alkalommal gyönyörű magas, könnyű és stabil lesz. Most megosztom azt a változatot, amely számomra végre tökéletessé tette ezt a klasszikus süteményalapot.
Hozzávalók
- 5 tojás
- 5 evőkanál porcukor
- csipet só
- 5 evőkanál liszt
- fél csomag sütőpor
Elkészítés
A piskóta alapja a tojások megfelelő előkészítése, ezért elsőként a tojásfehérjéket választom szét, majd egy csipet sóval elkezdem habosítani. Amikor a fehérje már kezd szilárdulni, apránként hozzáadom a porcukrot és a sütőport, és tovább verem addig, amíg a hab fényes és kemény nem lesz.
Ekkor visszaveszem a robotgép sebességét, és lassan, óvatos mozdulatokkal hozzákeverem a tojássárgákat, ügyelve arra, hogy ne törjem össze a hab szerkezetét. A lisztet már nem robotgéppel dolgozom bele: egy kanállal, több részletben forgatom bele, könnyű, felfelé irányuló mozdulatokkal, hogy a massza levegős maradjon.
A kész piskótatésztát egy 16 cm átmérőjű, kivajazott és lisztezett tortaformába öntöm. A sütőt előmelegítem 170 fokra, és alsó-felső sütéssel sütöm a piskótát, kerülve a légkeverést, mert az könnyen kiszárítja. A sütési idő sütőnként változhat, ezért tűpróbával ellenőrzöm: ha a közepébe szúrt tű tisztán jön ki, akkor elkészült. Miután kiveszem, teljesen kihűlni hagyom, csak ezután kezdem meg a töltést vagy krémezést.
