Sok családban van egy szekrény mélyén vagy a konyhafalon egy kék-fehér porcelántányér, rajta havas táj, templomtorony vagy szánkózó gyerekek, alatta egy évszám. Valaki ajándékba kapta, valaki egy dániai útról hozta haza, és senki sem tudja pontosan, mi is ez. Pedig a válasz ott van magán a tányéron, csak tudni kell, hová nézz.
Ezek a darabok a világ egyik leghosszabb ideje futó gyűjtői sorozatához tartoznak. A dán Bing & Grøndahl 1895-ben adta ki az első karácsonyi tányérját, a Royal Copenhagen 1908-ban követte saját sorozattal, és azóta mindkét gyár minden évben kiad egy újat. Dániában a sor évtizedeken át decemberről decemberre bővült a falakon, nálunk inkább egy-egy szórványos darab maradt fenn. Három dolog alapján gyorsan kiderül, melyik csoportba tartozik a tiéd.
1. Az évszám a tányér elején
A karácsonyi tányéroknál ez a legegyszerűbb lépés, mert az évjárat rá van írva az előlapra, többnyire a kép alá vagy a perem díszítésébe foglalva. Ennek azért van jelentősége, mert a gyárak az adott év formáját szenteste után visszavonják, vagyis minden évjáratból csak annyi létezik, amennyit abban az évben legyártottak.
Az évszám viszont önmagában még nem jelent értéket. A 70-es, 80-as években a két gyár már nagy példányszámban dolgozott, ezekből rengeteg maradt fenn. Az igazán keresett darabok a sorozatok elejéről, a 19. század végéről és a 20. század első éveiből valók.
2. A gyári jel a hátoldalon
Fordítsd meg a tányért. A Royal Copenhagen jegye három hullámvonal egy koronával, a Bing & Grøndahlé három stilizált torony a B & G betűkkel. Mellettük gyakran a tervező neve és a motívum dán címe is szerepel.
Ha a hátoldal üres, vagy egészen más jelölést látsz, akkor valószínűleg egy későbbi utánzatról vagy egy másik gyártó emléktányérjáról van szó. A két dán gyár 1987-ben egyesült, de a karácsonyi tányérok gyártása mindkét név alatt folytatódott, ezért a 80-as évek végéről mindkét jelölés előfordul.
3. Az állapot oldalfényben
Tartsd a tányért egy ablak mellé úgy, hogy a fény oldalról érje. Így látszanak a mázon a hajszálrepedések, a matt foltok és a kopások, amelyek mind csökkentik az értéket. A falra akasztott daraboknál nézd meg külön a hátoldali akasztólyukak környékét is, ott gyakran apró lepattanás bújik meg.
A kép kék színátmeneteinél az éles, tiszta vonal jó égetésre utal. Az eredeti doboz és a mellékelt kártya nem teszi kinccsé a tányért, de egy vevő szemében hitelesebbé teszi.
Mennyit kérhetsz érte?
A dán piacon a 70-es és 80-as évek átlagos tányérjai állapottól függően 30 és 100 dán korona között cserélnek gazdát, ez nagyjából 1500 és 4900 forint. A gyűjtők által keresettebb évjáratokért 300 és 800 korona, vagyis körülbelül 15 és 39 ezer forint is elérhető. Az amerikai online régiségpiacokon sem látni ennél többet, ott egy nyolc darabos, 1968 és 1987 közötti évjáratokból álló csomagot összesen 190 dollárért kínáltak.
Ha tehát egy hazai apróhirdetésben ennél jóval magasabb árat látsz egy hétköznapi évjáratra, légy óvatos. A nagy összegek csak dokumentált ritkaságnál vagy ismert gyártási hibánál jönnek szóba.
Eladni vagy megtartani?
A legtöbb ilyen tányér valójában nem befektetés, hanem családi emlék, és a falon sokkal többet ad, mint egy apróhirdetésben. Sok dán családban ma is úgy kerül elő minden decemberben, ahogy nálunk a régi szaloncukortartó vagy a nagymama horgolt csillaga. Aki szereti az ilyen régi ünnepi szokásokat, annak a december 4-i cseresznyeágas német hagyomány is kedves meglepetés lehet az adventi időszakban.
Annak viszont, aki a teljes sor összegyűjtésén dolgozik, egy-egy hiányzó évszám többet ér bármilyen becslésnél. Ha a tiéd éppen ilyen, a gyűjtői csoportokban több vevőt találsz, mint egy általános piactéren.
Forrás: kerteszkedj.hu
