Sokan nem tudják, ezért tiszta vizet öntünk a pohárba, ezért a Hóvége tiszta vizet öntött a pohárba, és részletesen elmagyarázta, hogy mi mit jelent, és mik a szabályok.
Bár a köznyelvben sokan egy kalap alá veszik a betegszabadságot és a táppénzt, jogi és nyugdíjbiztosítási szempontból lényeges különbség van közöttük.
Nem mindegy ugyanis, hogy melyikről van szó, amikor a Nők 40 kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időt számolják.
A Nők 40 feltételeinek vizsgálatakor az egyik leggyakoribb félreértés a betegség miatt kiesett időszakok elszámolásával kapcsolatos. Ennek oka, hogy a jogszabály különbséget tesz a szolgálati idő és a jogosultsági idő között, ráadásul a táppénznek is két eltérő formája van.
Mi a helyzet a táppénzzel és a betegszabadsággal?
A Magyar Államkincstár tájékoztatása alapján a Nők 40-re való jogosultsághoz alapvetően a keresőtevékenységgel szerzett idő, valamint a gyermekneveléshez kapcsolódó ellátások (például a GYED) számítanak be.
Betegszabadság: Ez az időszak minden esetben beleszámít a Nők 40 jogosultsági idejébe. Mivel
a betegszabadság alatt a munkaviszony folyamatosan fennáll
(és a munkavállaló a távolléti díj 70%-át kapja a munkáltatótól), ez a keresőtevékenységgel szerzett biztosítási idő részét képezi. A Munka Törvénykönyve szerint ez évente 15 napot jelent.
Aktív táppénz: Ha valaki a fennálló munkaviszonya alatt válik keresőképtelenné és állandó jogviszony mellett kap táppénzt, az az időszak is teljes mértékben beleszámít a jogosultsági időbe.
Passzív táppénz: Ha a táppénz folyósítása már a munkaviszony megszűnését követően történt, az nem számít bele a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges évekbe, mivel ekkor már nem állt fenn a biztosítási jogviszony.
A cikk folytatódik! Lapozással válthatsz a következő oldalra!
