Ugrás a tartalomra

Kotatsu, cserépkályha és 5 régi módszer, amivel fűtés nélkül is meleg a lakás

· 9 perc
Zöld cserépkályha mellett tűzifás kosarak
Illusztráció. Fotó: Aleksander Dumała / Pexels

5. Cserépkályha és szobai kemence (Magyarország)

A magyar parasztházak szobájában nem gyors meleget akartak, hanem tartósat. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a szobai kemence egyszerre volt hőtároló és kisugárzó test: befűtöttek, a vastag fal elnyelte a hőt, és még órákkal később is adta a szobába.

Hirdetés

Egy erdélyi műszaki tudományos folyóiratban megjelent tanulmány a bögrés szemeskályhát vizsgálta. Ez a népi cserépkályha a szegényebb rétegeknél a 15. századtól a 20. századig szinte változatlan formában maradt fenn. A titka a kétrészes felépítés volt: az alsó, vastagabb falú rész tárolta a hőt, a felső rész pedig vékonyabb falú, tál alakú szemekből épült.

Vidékenként más-más néven ismerték. A tanulmány szerint a 18. századi árjegyzékekben Szegeden kizárólag bögrékből való kemencének hívták, Kaposváron viszont a kupás kályha név volt elterjedt. Ebből is látszik, mennyire hozzátartozott a mindennapokhoz.

Mit vehetsz át belőle? Ha van cserépkályhád vagy kandallód, a nagy tömegű kályhát egyszer, erősen fűtsd be, ne egész nap kis lánggal. Modern lakásban is számít, hogy a hőt adó felület szabadon legyen: a radiátort ne takard el szekrénnyel vagy hosszú függönnyel, mert akkor a meleg a bútor hátuljába megy, nem a szobába. Fatüzelésű kályhánál a kémény rendszeres ellenőrzését se hagyd ki, mert a rossz huzatú kályha is szén-monoxidot juttathat a lakásba.

Hirdetés

A régi házakban a kemence köré szerveződött az élet, ott volt a padka, ahol üldögéltek, és ott száradt a ruha. A radiátorra tett tál vízről is írtunk, kiszámoltuk, mennyit javít a páratartalmon.

Vissza a cikk elejére
Olvasd el ezeket is
Hirdetés

Iratkozz fel a KertVár hírlevelére!

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek