Egy igazán meglepő adat látott napvilágot, ugyanis több mint százötven éve keresnek a szülők jó választ arra, miért is ennyire népszerű az adventi naptár. Az adventi naptár nagyon régóta népszerű, azonban a mai csokoládés, 24 ablakos formáját meglepően későn, csak a 20. század közepére nyerte el.
Krétavonás az ajtón, szalmaszál a jászolba
A német evangélikus családokban egyszerű, házi megoldásokkal számolták vissza a napokat karácsonyig. Az ajtóra vagy a falra krétával húztak vonásokat, és a gyerek minden reggel letörölhetett egyet ezekből a vonalakból. Máshol szalmaszálat tettek naponta a jászolba, vagy a gyertyára rajzolt jelekig égették le a gyertyát.
Johann Hinrich Wichern evangélikus lelkész a hamburgi Rauhes Haus nevű ifjúsági otthonban egy nagy fakoszorút akasztott fel, rajta minden napra egy gyertyával. Ebből lett később az adventi koszorú, de a napok egyenkénti számolása is ide vezethető vissza.
Az első nyomtatott naptárak
Hamburgban egy evangélikus könyvkereskedés kiadta a „Weihnachtsuhr für Kinder”, vagyis gyermekeknek szóló karácsonyi óra nevű nyomtatványt. A német protestáns sajtó ezt tartja az első nyomtatott adventi naptárnak, más források egy 1900-ban használati mintaoltalmat kapott müncheni kiadványt, a „Szent Miklós, a Mikulás” című naptárat neveznek meg.
1903-1908. A műfajt igazán Gerhard Lang, egy maulbronni evangélikus lelkész fia tette ismertté. Müncheni kiadójánál ezekben az években jelentek meg az első rendszeresen kiadott naptárai. Az évszám a forrásokban 1903, 1904 és 1908 között szóródik, attól függően, melyik kiadást tekintik elsőnek.
Az egyik ismert Lang-naptár, 1915-ben újranyomásban is megjelent, ablakai mögött karácsonyi versekkel. Lang ötletét a gyerekkora adta: az édesanyja egy kartonlapra 24 kekszet varrt fel, hogy a fiú minden nap egyet ehessen meg. A korai Lang-naptárakban még nem volt ablak. Egy lapról kivágott képeket kellett naponta egy másik lapra ragasztani. Az 1930-as évekig az ő naptárait tartották a legszebbeknek.
Ablakok és csokoládé
Az 1920-as évek végén jelent meg az első, 24 kis ablakokkal rendelkező, csokoládét tartalmazó adventi naptár. A cégek felfedezték a naptárat reklámfelületnek, és ekkor kerültek az első darabokba édességek is. A német evangélikus sajtó a legkorábbi ismert csokoládés adventi naptárat 1926-ra teszi. Nyugat-Németországban is beindult a tömeggyártás 1950-ben, és a csokoládéval töltött naptár vált általánossá. A gyakran idézett 1958-as évszámot a német egyházi és ismeretterjesztő források nem erősítik meg, ezért pontos dátum helyett annyi biztos, hogy a csokis változat ebben az évtizedben lett mindennapos.
Miért pont 24 ablaka van?
Az advent első vasárnapja mindig november 27. és december 3. közé esik, így maga az adventi időszak évről évre 22 és 28 nap között változik. A korai naptárak ezt követték, ezért készültek eltérő számú napra. Egy állandó forma viszont sokkal egyszerűbb, ugyanis ha a visszaszámlálás mindig december 1-jén indul, és szenteste, december 24-én ér véget, nem kell minden évben új naptárat tervezni. A 24 napos forma a 20. század közepére vált egyeduralkodóvá, és azóta ugyanaz a naptár bármelyik évben használható.
Mik a magyar szokások?
A magyar adventi szokások közül az adventi koszorú a második világháború után gyűrűzött be, és igazán csak a rendszerváltás után terjedt el az otthonokban. A csokoládés naptár magyarországi megjelenésére nincs megbízható, évszámmal igazolt forrás, ma viszont decemberben szinte minden üzletben kapható, és sok család saját, kézzel készített változatot is összeállít.
A házi naptár remek közös program: zsákokba, dobozkákba vagy borítékokba apró meglepetés, egy-egy feladat vagy kis ajándék kerül. A díszítés mellé a karácsonyi asztaldíszeket is el lehet készíteni ugyanabból a fenyőágból, termésekből és szalagokból.
Források: evangelisch.de, sonntagsblatt.de, evangelisch.de, eduline.hu
