Egy fa amikor növekedésnek indul azt abból látjuk, hogy koronája évről évre nagyobb lesz. Azonban ilyenkor nem csak a látható része, a korona nő, hanem a föld alatti rész, a gyökérzet is. A legmélyebb ismert gyökérzet ami nagyon mélyre hatolt, nem ásatás közben került elő, hanem egy barlangrendszer mélyén látták meg. A Guinness Rekordok Könyve szerint a legnagyobb mélység, ameddig gyökér valaha lehatolt 120 méter. A rekordot egy vadfüge tartja, amely a dél-afrikai Mpumalanga tartományban, Ohrigstad közelében, az Echo-barlangok fölött nő.
Tartalom (3 rész)
A vadfüge gyökere egy barlangrendszerbe nyúlik le
Az Echo-barlangok egy farm területén nyílnak, a helyi gazda 1923-ban fedezte fel őket újra, amikor elkóborolt jószágot keresett. A barlangrendszer a leírások szerint több mint 40 kilométer hosszú, ebből a látogatók egy kisebb szakaszt járhatnak be. A legnagyobb terme száz méter hosszú és negyven méter magas, ami 1959 óta turisztikai látványosság, ma Dél-Afrika nemzeti műemléke.
A legmélyebb ismert gyökér egy dél-afrikai vadfügéé, amely a kőzet repedéseit követve egy barlangrendszerbe nyúlik le.
A fügefa a kőzetben futó repedéseket és járatokat követve jutott le ennyire mélyre. A fák gyökere nem fúr lyukat a sziklába, hanem a meglévő réseken keresztül halad, oda ahol vizet érez, és ott tovább növekszik. Egy barlangrendszer ehhez teljesen ideális lehetőséget nyújt, hiszen a repedések lefelé vezetnek, a mélyben pedig nedvesség van. Fontos részlet, hogy a 120 méter a Guinness szerint is számított érték, nem szalaggal lemért hossz.
A föld alatti világ amúgy is tele van meglepetéssel: egy 192 méter mély kínai víznyelőben olyan világra bukkantak a kutatók, amelyről korábban azt hitték, nem is létezhet, egy barlangi állatról pedig egy magyar kutató vette észre, hogy hét évig ki sem mozdult egy helyről.
Meddig jutnak le a többi növény gyökerei?
A legalaposabb összesítést Josep Canadell és kollégái készítették 1996-ban, amiről az Oecologia folyóiratban is írtak. A szakirodalomból 255 fás és lágyszárú faj 290 mérését gyűjtötték össze. A tanulmányban mért, nem becsült legmélyebb gyökér egy Boscia albitrunca nevű fáé volt a Kalahári középső részén: 68 méter. A legsekélyebbek a tundra egyes növényei, 30 centiméterrel.
Az átlagos számok is meglepőek. A vizsgált fajok legnagyobb gyökérmélysége világszerte átlagosan 4,6 méter volt. A fáké átlagosan 7 méter, a cserjéké 5,1, a lágyszárúaké 2,6 méter. 196 faj gyökere érte el legalább a 2 métert, 50 fajé az 5 métert, 22 fajé pedig a 10 métert is. A kutatók szerint ez sokkal mélyebb, mint amit korábban a növényekről gondoltak.
A legmélyebb gyökerek elsősorban a vízszerzést szolgálják, nem a fa táplálkozását.
A táj is sokat számít. A sivatagi növények gyökere átlagosan 9,5 méterig ér le, a trópusi szavannáké 15 méterig, hiszen ott a víz csak mélyen található. A mérsékelt övi lombhullató erdőkben, amilyenek nálunk is vannak, az átlag 2,9 méter, a szántóföldi növényeknél pedig 2,1 méter.
Mit jelent ez a kertben?
A legmélyebbre nyúló gyökerek nem a fa táplálkozásáért felelnek elsősorban. Ezek a vízszerzés és a kapaszkodás eszközei, a tápanyagot felvevő vékony hajszálgyökerek nagy része a talaj felső rétegében van. A faápolási szakemberek ezért figyelmeztetnek arra, hogy egy fa gyökérzete jóval szélesebben terül szét, mint a koronája, és az építkezés, a talaj tömörítése vagy a mély ásás a törzstől távolabb is kárt tehet benne.
ÉrdekességHány hangya él a Földön? Kiszámolták, és a szám felfoghatatlan
ÉrdekességA kamionokon látott kék TIR-tábla nem díszítés, ezért nem nyitják ki útközben a rakteret
ÉrdekességA világ legbüdösebb virága évekig gyűjt erőt, aztán két napig nyílik
ÉrdekességBezárják a szigeteket: egy népszerű nyaralóparadicsom hetekre lezár
ÉrdekességÍgy szellőztetnek a németek télen
ÉrdekességEzzel fűtik a koreaiak évszázadok óta a padlót: így működik az ondolA mély gyökér a szárazságtűrés kulcsa. Aki a pázsitot a forró nyarak miatt szívósabb növényre cserélné, annak ezt is mérlegelnie kell: egyes gyeppótló növények aszályban is zöldek maradnak, és a jó szárazságtűrés mögött a növényeknél sokszor a mélyebbre nyúló gyökérzet áll. A gyepnél egyébként az öntözés módja is számít: a ritkább, de alapos locsolás arra készteti a gyökeret, hogy a mélyebb nedvességet keresse.
A hosszú életű fák gyökérzete évszázadok alatt alkalmazkodik a talajhoz és a vízhez, és ez segít nekik átvészelni a száraz időszakokat. Hogy mire képes egy fa, ha hagyják, arról a világ legöregebb, közel 5000 éves fájáról szóló cikkünk is tanúskodik.
Források: Guinness World Records: Greatest root depth, Canadell et al.: Maximum rooting depth of vegetation types at the global scale, Oecologia (1996), Wikipedia: Echo Caves, Showcaves.com: Echo Caves, South African History Online: Ohrigstad
Mennyibe kerül télen egész éjjel égetni a kerti lámpát?
