November elején már Szibéria nagy részét hó borítja, a tajgától a mongol sztyeppékig. A hótakaró októberben olyan nagy lett, amire az elmúlt harminc évben nem volt példa erre. Egy régi előrejelzési elmélet szerint ez kemény európai telet jelentene, a meteorológusok szerint azonban ez teljesen így van. A lényeg az, hogy a szibériai hó önmagában nem dönti el, milyen télre van esély hazánkban.
Mi az előrejelzési elmélet?
Egy 2011-es tanulmány szerint nem a hó vastagsága számít, hanem az, milyen gyorsan terjed októberben Dél-Szibéria, Mongólia és Közép-Ázsia magashegységei fölött.
Ez is érdekelhetAz amishok évszázadok óta ezt a trükköt használják a gaz ellen, a legtöbb kertész eszébe sem jutnaA láncolat így nézne ki:
- A friss hó visszaveri a napfényt, a talaj erősen lehűl.
- Megerősödik a szibériai anticiklon.
- A magasnyomás nagy légköri hullámokat kelt.
- Ezek a hullámok felérnek a nagyjából 30 kilométer magas sztratoszférába, és meggyengítik a sarki örvényt, amely az Északi-sarok fölött tartja a hideget.
- Ha az örvény meggyengül, a hideg levegő délre zúdulhat, és Európába is nagy hidegek érkezhetnek.
Alig jobb a pénzfeldobásnál
A gond az, hogy a szabály a gyakorlatban nem működik megbízhatóan. 1979 óta 47 télen tesztelték: 25-ször bejött, 22-szer nem. Az eredeti tanulmány éveiben még 14-ből 9-szer talált, a megjelenése óta viszont 15-ből csak 6-szor.
Jó példa erre két év: 2009 októberében is gyorsan terjedt a hó, és utána tényleg hideg tél jött Európában. 2019-ben hasonlóan gyors volt a havazás, mégis az egyik legenyhébb tél következett. A szerző szerint a sarki jég fogyása és az óceánok melegedése megváltoztathatta a szabályokat.
Mit mutat az előrejelzés?
Azt, hogy az idei telet egy rendkívül erős El Niño is alakítja a Csendes-óceánon. A korai előrejelzések inkább enyhe, változékony telet jeleznek Európának, nyugatias áramlással, a hideg pedig inkább Észak-Amerika felé tolódhat. A sarki örvény a következő hetekben a normális tartományban marad, később viszont egy hirtelen sztratoszférikus felmelegedés meggyengítheti. A kulcsidőszak a november és a december lesz, ugyanis ha ekkor sok hullámenergia jut a sztratoszférába, januárban és februárban nagyjából kétszer akkora az esély egy hidegbetörésre.
Mit jelent ez hazánkra nézve?
Magyarországon a tél jellege nagyrészt azon múlik, hogy a nyugati, enyhe óceáni levegő vagy a keleti, szárazföldi hideg jut-e túlsúlyba ezen a területen. Egy enyhébb tél sem zárja ki, hogy néhány napra erős fagy érkezzen, ezért a kertben a fagyérzékeny növényeket időben be kell hozni. Az első téli előrejelzésről korábban itt írtunk részletesen, és arról is, hogy hol hullhat Európában akár 35 centi hó.
Forrás: ilmeteo.net
