A kandallókályhára sokan még mindig elsősorban hangulati elemként gondolnak: jólesik begyújtani egy hideg téli estén, de az egész ház fűtését már a kazánra, a radiátorokra vagy a padlófűtésre bízzuk. A modern kandallókályhák azonban ennél jóval többre lehetnek képesek. – írja a Sita.sk
Megfelelő teljesítmény, jó elhelyezés és jól megtervezett hőelosztás mellett egy kandallókályha a ház jelentős részét is kifűtheti, bizonyos épületekben pedig akár fő fűtési rendszerként is használható.
Ehhez azonban nem elég egyszerűen megvenni a lehető legerősebb kályhát. A ház szigetelése, alaprajza, a kémény, a felhasznált fa és még a levegő megfelelő áramlása is sokat számít.
Így adja át a meleget a kandallókályha
A működés alapja egyszerű. A fa elégetésekor keletkező hőt a kályha burkolata és üvegfelülete továbbítja a környezetének. A hő egy része sugárzással, másik része pedig a felmelegedő levegő áramlásával jut el a helyiségbe.
Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hová kerül a kályha. Egy nyitott, központi helyen álló berendezésből a meleg sokkal könnyebben eljuthat a lakás többi részébe, mint egy olyan kályhából, amelyet a ház egyik szélén lévő, zárt helyiségben helyeztek el.
Azt pedig, hogy mekkora terület fűthető fel, nemcsak a kályha névleges teljesítménye határozza meg. Számít a ház hőszigetelése, a belmagasság, a helyiségek mérete és elrendezése is.
Nem kell, hogy csak a nappali legyen meleg
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a kandallókályha kizárólag azt a helyiséget képes felfűteni, amelyben áll. Egy egyszerű, hőelosztás nélküli modellnél ebben van igazság, de több megoldás is létezik arra, hogy a meleget más szobákba juttassuk.
Nyitott alaprajzú házban már a természetes légáramlás is sokat segíthet, és a meleg akár az emelet felé is továbbhaladhat. Ettől azonban még nem lesz minden szobában egyforma hőmérséklet.
Hatékonyabb megoldást jelenthet a meleg levegőt továbbító légcsatornás rendszer, amely más helyiségekbe is elvezeti a kályha által felmelegített levegőt. Léteznek továbbá vízteres kandallókályhák is: ezek a megtermelt hő egy részével vizet melegítenek, amely aztán radiátorokhoz vagy padlófűtéshez továbbítható.
Utóbbi esetben tehát a radiátorok nem feltétlenül tűnnek el. Inkább az változik meg, honnan kapják a működésükhöz szükséges hőt.
A legerősebb kályha nem feltétlenül a legjobb
Logikusnak tűnhet, hogy minél nagyobb teljesítményű kályhát választunk, annál jobb lesz a fűtés. A valóságban azonban éppen ez okozhat problémát.
Egy jól szigetelt házban egy túlméretezett kályha nagyon gyorsan túlmelegítheti azt a helyiséget, amelyben található. Ilyenkor a tulajdonos gyakran visszafogja a levegőellátást, hogy a fa lassabban égjen.
Ez azonban ronthatja az égés minőségét, és elősegítheti a korom, illetve a kátrányos lerakódások kialakulását. Éppen ezért a szükséges teljesítményt elsősorban az épület hővesztesége alapján kell meghatározni, nem egyszerűen a ház négyzetméteréből kiindulva.
Két ugyanolyan méretű ház fűtési igénye között óriási különbség lehet, ha az egyik modern nyílászárókkal és jó szigeteléssel rendelkezik, a másik pedig régi, szigeteletlen épület.
Egy egyszerű ventilátor is sokat segíthet
A meleg levegő természeténél fogva felfelé száll. Emiatt előfordulhat, hogy a kályha körül és a mennyezet közelében már nagyon meleg van, miközben egy távolabbi helyiségben továbbra is hűvös marad.
Ezen megfelelő légmozgással lehet javítani. Érdekes módon bizonyos esetekben nem a meleg levegőt érdemes megpróbálni „elfújni” a kályhától, hanem a távolabbi helyiség hidegebb levegőjét kell a kályha irányába mozgatni. A helyére természetes módon melegebb levegő áramolhat.
Léteznek olyan, közvetlenül a kályha tetejére helyezhető ventilátorok is, amelyekhez még konnektor sem szükséges. A hőmérséklet-különbséget használják fel kis mennyiségű elektromos energia előállítására, ez hajtja meg a ventilátort.
Csodát azonban ettől sem szabad várni: egy ilyen eszköz javíthatja a levegő keveredését, de egy nagy, sok helyiségből álló ház teljes hőelosztását önmagában nem oldja meg.
A megfelelő kémény legalább olyan fontos, mint maga a kályha
Hiába veszünk drága és korszerű kandallókályhát, ha a hozzá kapcsolódó kémény nem megfelelő.
A kémény magassága, keresztmetszete, tömítettsége, szigetelése és kialakítása egyaránt befolyásolja a működést. Ha túl gyenge a huzat, romolhat az égés, és akár füst is kerülhet a helyiségbe. Túl erős huzatnál viszont gyorsabb lehet az égés, és több hő távozhat a kéményen keresztül.
Különösen a modern, jól tömített házakban fontos a megfelelő levegő-utánpótlás. Egy nagy teljesítményű páraelszívó vagy gépi szellőztetőrendszer ugyanis szintén befolyásolhatja a nyomásviszonyokat.
A kályhával fűtött otthonban ezért a megfelelően elhelyezett szén-monoxid-érzékelő és füstérzékelő is fontos biztonsági eszköz.
A nedves tűzifa rengeteg energiát elpazarol
Nemcsak a kályha számít, hanem az is, hogy mit teszünk bele.
A frissen kivágott fa sok vizet tartalmaz. Égés közben a megtermelt energia egy részét először ennek a víznek az elpárologtatására kell fordítani. Emiatt kevesebb hasznos hő jut a lakásba, miközben a nedves fa alacsonyabb hőmérsékleten éghet, jobban füstölhet, és fokozhatja a korom- és kátránylerakódást.
Fűtéshez ezért körülbelül 20 százalékos vagy annál alacsonyabb nedvességtartalmú fa ajánlott. A megfelelő száradás a fafajtától, a hasábok méretétől és a tárolástól függően akár egy-két évet vagy még hosszabb időt is igénybe vehet.
A felhasogatott fát jól szellőző, esőtől és talajnedvességtől védett helyen érdemes tárolni. A teljes farakást nem szerencsés légmentesen fóliába csomagolni, mert a nedvesség bent rekedhet.
Valóban olcsóbb lehet vele a fűtés?
Igen, de nem minden háznál és nem minden esetben.
A kandallókályha csökkentheti a gáz- vagy villamosenergia-felhasználást, de a tényleges megtakarítást számos tényező befolyásolja. Számolni kell magának a kályhának az árával, a kémény kialakításával, a szereléssel, a tűzifa árával, valamint a rendszeres karbantartással és kéménytisztítással is.
Ráadásul a fatüzelés több munkát igényel. A fát be kell szerezni, megfelelően tárolni és szárítani, rendszeresen rakni kell a tűzre, majd a hamut is el kell távolítani.
Ezért sok háztartás számára nem a meglévő fűtés teljes lecserélése lehet az ideális megoldás, hanem a két rendszer kombinálása.
Nem biztos, hogy érdemes teljesen száműzni a radiátorokat
Egy jól szigetelt, nyitott elrendezésű házban egy megfelelően méretezett kandallókályha valóban a fűtési igény jelentős részét fedezheti. Egy tagolt, többszintes vagy rosszul szigetelt épületben azonban a nappaliban álló kályha önmagában valószínűleg nem biztosít egyenletes meleget minden helyiségben.
Sok esetben ezért az lehet a praktikus megoldás, ha a kandallókályha és a meglévő rendszer egymást kiegészítve működik. Hideg napokon a fával való fűtés csökkentheti a gáz- vagy áramfogyasztást, miközben a hagyományos fűtés gondoskodhat a távolabbi szobákról, illetve akkor is működhet, amikor senki nincs otthon.
A modern kandallókályha tehát valóban jóval több lehet egyszerű látványelemnél. Megfelelő tervezéssel akár a ház jelentős részét is felmelegítheti, de hogy valóban gazdaságos és biztonságos legyen, a kályhát, a kéményt és a hőelosztást mindig az adott épület adottságaihoz kell igazítani.
Forrás: Sita.sk
