A kandallókályhára sokan még mindig elsősorban hangulati elemként gondolnak: jólesik begyújtani egy hideg téli estén, de az egész ház fűtését már a kazánra, a radiátorokra vagy a padlófűtésre bízzuk. A modern kandallókályhák azonban ennél jóval többre lehetnek képesek. – írja a Sita.sk
Megfelelő teljesítmény, jó elhelyezés és jól megtervezett hőelosztás mellett egy kandallókályha a ház jelentős részét is kifűtheti, bizonyos épületekben pedig akár fő fűtési rendszerként is használható.
Ehhez azonban nem elég egyszerűen megvenni a lehető legerősebb kályhát. A ház szigetelése, alaprajza, a kémény, a felhasznált fa és még a levegő megfelelő áramlása is sokat számít.
Így adja át a meleget a kandallókályha
A működés alapja egyszerű. A fa elégetésekor keletkező hőt a kályha burkolata és üvegfelülete továbbítja a környezetének. A hő egy része sugárzással, másik része pedig a felmelegedő levegő áramlásával jut el a helyiségbe.
Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hová kerül a kályha. Egy nyitott, központi helyen álló berendezésből a meleg sokkal könnyebben eljuthat a lakás többi részébe, mint egy olyan kályhából, amelyet a ház egyik szélén lévő, zárt helyiségben helyeztek el.
Azt pedig, hogy mekkora terület fűthető fel, nemcsak a kályha névleges teljesítménye határozza meg. Számít a ház hőszigetelése, a belmagasság, a helyiségek mérete és elrendezése is.
Nem kell, hogy csak a nappali legyen meleg
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a kandallókályha kizárólag azt a helyiséget képes felfűteni, amelyben áll. Egy egyszerű, hőelosztás nélküli modellnél ebben van igazság, de több megoldás is létezik arra, hogy a meleget más szobákba juttassuk.
Nyitott alaprajzú házban már a természetes légáramlás is sokat segíthet, és a meleg akár az emelet felé is továbbhaladhat. Ettől azonban még nem lesz minden szobában egyforma hőmérséklet.
Hatékonyabb megoldást jelenthet a meleg levegőt továbbító légcsatornás rendszer, amely más helyiségekbe is elvezeti a kályha által felmelegített levegőt. Léteznek továbbá vízteres kandallókályhák is: ezek a megtermelt hő egy részével vizet melegítenek, amely aztán radiátorokhoz vagy padlófűtéshez továbbítható.
Utóbbi esetben tehát a radiátorok nem feltétlenül tűnnek el. Inkább az változik meg, honnan kapják a működésükhöz szükséges hőt.
A legerősebb kályha nem feltétlenül a legjobb
Logikusnak tűnhet, hogy minél nagyobb teljesítményű kályhát választunk, annál jobb lesz a fűtés. A valóságban azonban éppen ez okozhat problémát.
Egy jól szigetelt házban egy túlméretezett kályha nagyon gyorsan túlmelegítheti azt a helyiséget, amelyben található. Ilyenkor a tulajdonos gyakran visszafogja a levegőellátást, hogy a fa lassabban égjen.
Ez azonban ronthatja az égés minőségét, és elősegítheti a korom, illetve a kátrányos lerakódások kialakulását. Éppen ezért a szükséges teljesítményt elsősorban az épület hővesztesége alapján kell meghatározni, nem egyszerűen a ház négyzetméteréből kiindulva.
Két ugyanolyan méretű ház fűtési igénye között óriási különbség lehet, ha az egyik modern nyílászárókkal és jó szigeteléssel rendelkezik, a másik pedig régi, szigeteletlen épület.
Egy egyszerű ventilátor is sokat segíthet
A meleg levegő természeténél fogva felfelé száll. Emiatt előfordulhat, hogy a kályha körül és a mennyezet közelében már nagyon meleg van, miközben egy távolabbi helyiségben továbbra is hűvös marad.
Ezen megfelelő légmozgással lehet javítani. Érdekes módon bizonyos esetekben nem a meleg levegőt érdemes megpróbálni „elfújni” a kályhától, hanem a távolabbi helyiség hidegebb levegőjét kell a kályha irányába mozgatni. A helyére természetes módon melegebb levegő áramolhat.
Léteznek olyan, közvetlenül a kályha tetejére helyezhető ventilátorok is, amelyekhez még konnektor sem szükséges. A hőmérséklet-különbséget használják fel kis mennyiségű elektromos energia előállítására, ez hajtja meg a ventilátort.
Csodát azonban ettől sem szabad várni: egy ilyen eszköz javíthatja a levegő keveredését, de egy nagy, sok helyiségből álló ház teljes hőelosztását önmagában nem oldja meg.
A cikk folytatódik, a hirdetés alatt lapozhatsz!
