Az energetikai korszerűsítéstől általában azt várjuk, hogy télen kevesebbet kelljen fűteni, nyáron pedig kellemesebb maradjon a lakás. Egy francia elemzés szerint azonban bizonyos felújítási megoldások éppen a nyári komfortot ronthatják. Különösen akkor lehet probléma, ha az épület adottságait és a különböző munkálatok együttes hatását nem veszik megfelelően figyelembe.
Az ingatlanadatokkal és lakásfelújítással foglalkozó Argile.ai mintegy 700 ezer, családi házakhoz készült francia energetikai auditot vizsgált meg. Az elemzés szerint az ajánlott felújítási forgatókönyvek jelentős részénél a munkálatok után magasabb lehet a beltéri hőmérséklet a nyári hőség idején.
Akár 5 foknál is nagyobb lehet a különbség
Az elemzés szerint a vizsgált forgatókönyvek 26,5 százalékánál a javasolt munkálatok 1-5 Celsius-fokkal növelhetik a nyári beltéri hőmérsékletet. Az esetek további 4 százalékában pedig a különbség meghaladhatja az 5 fokot is.
Pierre-Louis Guhur, az Argile.ai társalapítója szerint az egyik legkedvezőtlenebb kombináció a falak belső oldali szigetelése és az alsó födém, illetve padló együttes szigetelése. A vizsgálat alapján ez a párosítás tízből több mint nyolc esetben magasabb beltéri hőmérséklethez vezethet a nagy melegben.
Ennek egyik oka, hogy a talajjal érintkező padló szigetelésével az épület elveszítheti a talaj felől érkező természetes hűtőhatás egy részét. Az elemzés szerint azoknak a felújításoknak a 61 százaléka, amelyek ilyen padlószigetelést írnak elő, ronthatja a nyári hőkomfortot.
A belső szigetelés nyáron visszaüthet
A belső oldali falszigetelés télen természetesen csökkentheti a hőveszteséget, nyáron azonban bizonyos épületeknél kedvezőtlen következményekkel járhat.
Guhur ezt egy jól szigetelt lakókocsihoz hasonlította: télen nehezebben jut be a hideg, de nyáron a bekerült hő is nehezebben távozik.
Az Argile.ai elemzése szerint a külső falszigetelés ebből a szempontból kedvezőbb eredményt mutatott. A vizsgált esetekben átlagosan körülbelül 1,1 Celsius-fokkal alacsonyabb beltéri hőmérséklettel járt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden épületnél automatikusan a külső szigetelés a megfelelő megoldás. A falazat anyaga, vastagsága, az épület tájolása, árnyékolása és szellőztetése egyaránt számít.
Egy háznál drámai különbséget számoltak
A cikk egy 68 négyzetméteres, 55 centiméter vastag kőfalakkal rendelkező ház példáját is bemutatja a franciaországi Vernouillet településről.
A számítás szerint a 2026. június 21. és 27. közötti forró héten a ház belső hőmérséklete a javasolt felújítás nélkül valamivel 35 Celsius-fok fölé emelkedett volna.
Egy 2024-ben készült energetikai auditban ajánlott munkálatok elvégzése után viszont a modell szerint 44 Celsius-fok fölé is emelkedhetett volna a beltéri hőmérséklet, ha az ablakok zárva, a redőnyök pedig nyitva maradnak.
Ez természetesen egy konkrét épületre és meghatározott körülményekre vonatkozó számítás, ezért nem lehet minden felújított házra általánosítani.
A vastag kőfalú házaknál különösen fontos az átgondolt felújítás
Érdekes módon éppen azok az épületek veszíthetnek sokat egy rosszul megtervezett korszerűsítéssel, amelyek eredetileg természetes módon viszonylag hűvösek.
A vastag kőfalak jelentős hőtároló tömeggel rendelkeznek. Ha egy ilyen épületet nem megfelelő módon alakítanak át, megváltozhat az a hőtechnikai működés, amely korábban segített mérsékelni a nyári felmelegedést.
Az Argile.ai adatai alapján ráadásul Franciaország hűvösebbnek számító területein bizonyos esetekben nagyobb problémát jelenthet ez, mint délen.
Párizsban a vizsgált felújítási ajánlások 53 százaléka, Hauts-de-Seine megyében 48, Val-de-Marne-ban pedig 45 százaléka ronthatta a nyári komfortot. Ezzel szemben Landes, Gironde, Pyrénées-Orientales és Gers területén körülbelül 15 százalék volt ez az arány.
Nem maga a szigetelés az ellenség
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem érdemes ebből arra következtetni, hogy a szigetelés önmagában rossz lenne.
Guhur szerint a probléma inkább abból adódhat, hogy milyen szigetelést, hová és milyen épületre helyeznek fel. Egy rosszul megválasztott rétegrend vagy egymással kedvezőtlenül együttműködő felújítási lépések megváltoztathatják az épület nyári viselkedését.
A korszerűsítés megtervezésekor ezért nemcsak azt érdemes kiszámolni, mennyi energiát lehet megtakarítani télen. A nyári túlmelegedés kockázatát, az árnyékolást, a szellőztetést és az épület hőtároló képességét is figyelembe kell venni.
Az energetikai besorolás sem mond el mindent
Franciaországban az energetikai diagnosztika, vagyis a DPE már tartalmaz nyári komforttal kapcsolatos mutatót. A jelenlegi értékelés többek között az épület hőtároló képességét, a napsugárzás elleni védelmet és a tető szigetelését veszi figyelembe.
Az Argile.ai szerint azonban a rendszer nem számol kellő részletességgel például a szigetelés típusával és a padló kialakításával.
A platform elemzése arra is rámutatott, hogy még akkor sem feltétlenül csökkent a túlmelegedés kockázata, amikor a DPE nyári komfortértékelése „elégtelenről” „jóra” javult.
A 2026-os nyári hőhullámok után a francia kormány jelezte, hogy változtatna az energetikai diagnosztika rendszerén, és nagyobb hangsúlyt adna a nyári komfortnak.
Felújítás előtt ezt is érdemes megvizsgálni
Az energetikai korszerűsítés tehát nem egyszerűen abból áll, hogy minél több szigetelés kerül a házra. Egy régi, vastag falú épület teljesen másképpen viselkedhet, mint egy könnyűszerkezetes vagy modernebb ház.
A megfelelő felújítás célja ezért nemcsak a téli fűtésszámla csökkentése. Egy jól megtervezett korszerűsítésnek azt is figyelembe kell vennie, hogyan viselkedik majd az épület a legforróbb nyári napokon.
Forrás: BFM Business
