Ugrás a tartalomra

A japánok fűtés helyett egy asztal alá bújnak télen: így működik a kotatsu

· · 4 perc
A japánok fűtés helyett egy asztal alá bújnak télen: így működik a kotatsu

Fotó: 戴 宇扬 / Pexels

Itt állíthatod be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a KertVár

Egy japán lakásban télen a nappali közepén gyakran egy alacsony, négyzet alakú asztal áll, a széleiről vastag, steppelt takaró lóg le a padlóig. A család körben ül a padlón, párnákon, a lábuk a takaró alatt, a tetején tea, mandarin, társasjáték. A szoba maga hűvös, a takaró alatt viszont kellemes meleg van. Ez a kotatsu. Ez egyben mókás és praktikus megoldása a melegen tartásnak.

Hirdetés

Az elv egyszerű. Az asztal kerete alá, a lap aljára egy kis elektromos fűtőtestet szerelnek. A keretre kerül a vastag takaró, arra pedig az asztallap. A fűtőtest csak a takaró alatti kis teret melegíti, a takaró pedig bent tartja a hőt, így nem az egész szobát kell felfűteni, csak azt a levegőt, amely közvetlenül a lábunk körül van.

Virágzó titánbuzogányEz is érdekelhetA világ legbüdösebb virága évekig gyűjt erőt, aztán két napig nyílik

Honnan jön?

A kotatsu története a 14. századig, a Muromacsi-korig nyúlik vissza. Az ősét az irori, a padlóba süllyesztett japán tűzhely adta: a parázs fölé keretet tettek, arra takarót borítottak, és alatta melegedtek. Később faszéntartó került az asztal alá, a 20. század közepén pedig a faszenet felváltotta az elektromos fűtés. Ettől lett mozgatható, és ettől terjedt el szinte minden otthonban: egy 1997-es adat szerint a japán háztartások 81 százalékában volt kotatsu.

Népszerűsége hullámzott, ahogy terjedtek a légkondicionálók, de a japán Pen magazin szerint a 2011-es földrengés és atomkatasztrófa után, amikor az energiatakarékosság ismét fontos lett, a kotatsu eladásai újra nőni kezdtek.

Mennyi áramot visz el?

A mai elektromos kotatsuk fűtőteste jellemzően 300 és 500 watt közötti, és termosztát szabályozza, vagyis nem megy folyamatosan teljes erővel. A Star-Advertiser egy japán háztartásigép-szakértőt idéz, aki szerint a kotatsu nagyjából harmadannyi áramot fogyaszt, mint egy fűtésre használt légkondicionáló, egy japán bolti eladó pedig egy hónapnyi használatra körülbelül ezer jenes villanyszámlával számol.

Itthoni árakkal így néz ki: a rezsicsökkentett, átlagfogyasztásig érvényes lakossági áramár kilowattóránként nagyjából 36 forint. Ha a kotatsu fűtőteste átlagosan 400 wattal dolgozik, egy óra 0,4 kilowattórát, vagyis körülbelül 14 forintot visz el. Napi négy óra esti használattal ez havonta 48 kilowattóra, nagyjából 1700 forint. A valóságban kevesebb, mert a termosztát időnként lekapcsol.

Hirdetés

Összehasonlításul: egy 2000 wattos hősugárzó egy óra alatt 2 kilowattórát fogyaszt, ez 72 forint, és az egész szobát próbálja felfűteni. Aki átlépi az éves átlagfogyasztást, annak a többletért már körülbelül a kétszeres árat kell fizetnie, ott a különbség még nagyobb. Hasonló logikára épül egyébként az elektromos takaró is: a testet melegíti, nem a levegőt.

Kipróbálnád itthon?

A kotatsu nem helyettesíti a fűtést, és ezt a japánok sem így használják. A legtöbb otthonban a szobát alacsonyabb hőfokra fűtik, a kotatsu pedig ott ad pluszt, ahol a család esténként a legtöbb időt tölti. Magyarországi lakásban, ahol a falak jól szigeteltek és a fűtés központi, ritkábban van rá szükség, mint egy régi, gyengén szigetelt japán házban. Hideg, nehezen fűthető szobában, verandán, hétvégi házban viszont valóban sokat segíthet. Ha azon gondolkodsz, hogyan csökkenthetnéd a fűtésszámlát, a fűtés helyes használatáról is írtunk, és arról is, mi történt, amikor valaki egy hétig éjjel letekerte a termosztátot.

Két biztonsági szabályt a japánok is komolyan vesznek. Az egyik: kotatsu alatt nem szabad elaludni. Órákig tartó, közvetlen meleg kiszárítja a szervezetet, és enyhe hőmérsékleten is okozhat égési sérülést. A korszerű típusok ezért automatikus kikapcsolással, túlmelegedés elleni védelemmel készülnek, egyes modellek érzékelővel le is állnak, ha senki nem ül mellettük. A másik: házilag összeállított változatot, vagyis egy asztal alá tolt hősugárzót takaróval letakarva soha ne használj. A fűtőtest és a takaró túl közel kerül egymáshoz, ami tűzveszélyes.

A téli hidegre más népeknek is megvannak a maguk bevált szokásai. A norvégok például úgy szárítják télen a ruhát a lakásban, hogy közben nem párásodik be az ablak, a módszerükről itt írtunk.

Olvasd telefonon a legjobb kerti tippeket!

Semmi spam, csak napi 2–3 értesítés Viberen: szezonális kerti teendők, háztartási trükkök és bevált receptek.

Csatlakozom

Források: en.wikipedia.org, staradvertiser.com, pen-online.com, economx.hu

Hirdetés
Oszd meg

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek