A több mint 8000 béka- és varangycsontot, amely egy angliai régészeti lelőhelyen egyetlen árokból került elő, nem emberek hagyták ott, hanem ragadozó madarak. A Bournemouth-i Egyetem és a londoni régészeti múzeum kutatói szerint a legvalószínűbb tettesek a réti fülesbaglyok és a kékes rétihéják voltak, amelyek nagyjából 1700 éve, a római korban télen a környéken vadásztak, és a megevett békák csontjai az árokban maradtak.
Tartalom (5 rész)
Hol találták a csontokat?
A lelet Angliában, Cambridge közelében, Bar Hill mellett került elő. A beszámolók szerint 2016 és 2018 között ásták ki, amikor az A14-es főút bővítése előtt régészek tárták fel a területet. A településen a vaskortól a római korig éltek emberek, a feltárás során pedig rengeteg állatcsont került elő, a háziállatokéval együtt közel 700 kilogramm.
Ez is érdekelhet209 km/órával menekült a rendőrök elől, utána azt mondta, végig a hátsó ülésen aludtA meglepetést egy körülbelül 14 méteres árok okozta egy kerek alaprajzú ház mellett. Ebben a gyepi béka és a barna varangy több mint 8000 csontja volt, ami legalább 350 állatnak felel meg. Ennyi kétéltűcsontra egy helyen a régészek sem tudtak magyarázatot adni.
Az árok egyetlen év alatt töltődött fel, vagyis több száz béka nagyon rövid idő alatt pusztult el ugyanott.
Mit gondoltak először a kutatók?
Amikor 2022-ben nyilvánosságra hozták a leletet, a HeritageDaily összefoglalója több lehetséges magyarázatot is felsorolt. Az egyik szerint az emberek ették meg a békákat, de a csontokon nem volt se vágás, se égésnyom, bár a főzést ez sem zárta ki teljesen. Egy másik ötlet szerint a békákat a közeli gabonafeldolgozás körül nyüzsgő bogarak és levéltetvek vonzották oda.
Érdekesség„Ne dobd ki!” A német múzeum keresi az elfelejtett NDK-s tárgyakat
ÉrdekességFontos a hidegben: ezzel az egyszerű teszttel kiderül, jó-e még az autó akkumulátora, vagy cserélni kell
ÉrdekességRitkán látott óriás fantommedúza úszott a kamera elé 250 méter mélyen Argentína partjainál
ÉrdekességElszomorító, 11 kilométer mélyen, a Mariana-árok alján ezt rögzítette a kamera – videó
ÉrdekességA kamionokon látott kék TIR-tábla nem díszítés, ezért nem nyitják ki útközben a rakteret
ÉrdekességPusztító kór terjed a Börzsönyben: bármikor kidőlhetnek a kőrisek, az erdészet figyelmeztetFelmerült az is, hogy tavasszal a szaporodóhelyükre vándorló békák beleestek az árokba, és nem tudtak kimászni. A kutatók egy különösen kemény telet és egy betegséget is lehetségesnek tartottak. Vicki Ewens, a londoni régészeti múzeum állatcsont-szakértője akkor azt mondta, a leletet több tényező együtt is okozhatta, de egyelőre nem tudják, melyek.
Kik voltak a tettesek?
A megoldást Paul Clarkson, a Bournemouth-i Egyetem állatcsontokkal foglalkozó régésze hozta, aki a hírekben olvasott a leletről, és felvette a kapcsolatot Ewensszel. A egyetem közleménye szerint összevetette a csontokon látható töréseket a korábbi vizsgálatokkal, és ezek alapján a ragadozó madarakra, azon belül a réti fülesbaglyokra és a kékes rétihéjákra terelődött a gyanú.
Clarkson szerint a rejtély ezzel megoldódott: egy csapat bagoly lakomája volt, a csontok a megevett békákból maradtak meg. A radiokarbonos kormeghatározást a Bécsi Egyetem végezte, eszerint a csontok nagyjából 1700 évesek, vagyis a római korból származnak.
A kutatók egy új módszerrel, a felkarcsont méréséből azt is kiszámolták, hány évesek lehettek a békák. A legtöbbjük fiatal volt, és az első életéve telén ették meg. A tanulmány 2026. november 10-én jelent meg az Environmental Archaeology című szakfolyóiratban, szabadon olvasható.
Miért éppen ott és akkor?
A válasz a tájban rejlik. A római korban a környező lápvidék vize visszahúzódott a völgyből, és a nedves talaj ideális szaporodóhely lett a békáknak, a madarak pedig bőven találtak zsákmányt. A csigák, a virágpor és a faszén vizsgálata szerint a vaskorban még erdős völgyben az emberek fokozatosan kivágták a fákat, hogy legeltetni tudjanak.
A római kori táj terített asztal volt a baglyoknak: sok béka, kevés fa, ahová elbújhattak volna.
A római korra így nagy, nyílt foltok maradtak, ahol a békák alig találtak fedezéket a réteken vadászó baglyok elől. A kutatók szerint az is lehet, hogy az emberek csak időnként jártak ide, amikor az állatokat új legelőre hajtották, és a csendesebb tájon a baglyok nyugodtabban vadászhattak.
Hasonlóan régi leletről Budapesten is írtunk, amikor a régészek felnyitottak egy 1700 éves sírt, és kiderült, mi volt benne.
Itthon is élnek ezek a madarak?
Mindkét faj előfordul Magyarországon, főleg télen. A réti fülesbagoly ritka vendég: a Telex az MME bagolyszámlálásáról írva megjegyzi, hogy a nálunk telelő erdei fülesbaglyok közé néha egy-egy réti fülesbagoly is beverődik.
A kékes rétihéja gyakoribb, az Infostart szerint a 2020-as téli ragadozómadár-számláláskor 1106 példányt figyeltek meg belőle.
A kertekben a béka és a varangy ma is jó szövetséges, mert a csigákat és a kártevő rovarokat is megeszi. Ha szeretnéd, hogy megmaradjanak, egy kis vizes rész és egy rakás avar már sokat segít nekik, és a kerti kártevők elleni harcban is a hasznodra lesznek.
ÉrdekességA japánok fűtés helyett egy asztal alá bújnak télen: így működik a kotatsu
ÉrdekességHa egyszer már járt nyest az autódban, ezt tedd meg, különben újra visszatérhet
Érdekesség8 millió forintos szerelési ajánlatot kapott a Toyotájára, másik szerelő 30 másodperc alatt megjavította
ÉrdekességA Karib-tenger közepén egy hatalmas kék lyukba engedtek le egy kamerát, 90 méter után egészen hátborzongató világ tárult eléjük
Érdekesség82 évesen mesterséges intelligenciával írta a beadványát, és megnyerte a napelemes pert
ÉrdekességEgy autóra zuhant volna a létra, de egy munkás az utolsó pillanatban odaugrott, a kamera mindent rögzített – videóA csigák elleni természetes védekezésről szóló cikkünkben azt is olvashatod, hogyan segíthet ebben a kerti avar és a természetes ellenségek.
Források: Bournemouth University (EurekAlert), Arkeonews, Gizmodo, HeritageDaily
Egy doboz tonhal és négy tojás: ebből lesz a hét legolcsóbb meleg vacsorája
