Sok családban él még az a régi hagyomány, hogy Márton napján libát esznek. Régen azonban nem csak emiatt fogyasztották ilyenkor a libát, hanem volt egy másik oka is, a mellcsontjából a telet és annak időjárását is megpróbálták kiolvasni megjósolni. A szokások egy része még ma is él, leginkább a libaételek elkészítése és fogyasztása, szinte minden étterem is készül rá, azonban más része már csak a mondásokban maradt meg, amelyekről itt ott olvasni lehet, vagy nagyszüleink elmeséléséből tudhatunk róla meg pár érdekes dolgot.
Ki is volt Szent Márton?
A mai szombathely területén, Pannóniában született, 317 körül, egy római tiszt fiaként. Amikor felnőtt katonaként szolgált a mai Franciaország területén, később szerzetes, majd Tours püspöke lett. 397. november 8-án halt meg, és november 11-én temették el, innen a névnap és az ünnep dátuma is. A legismertebb legendája a köpenyről szól. Egy hideg éjszakán kettévágta a köpenyét, és a felét egy fagyoskodó koldusnak adta.
Miért pont libát esznek ilyenkor?
A legenda szerint, amikor püspökké akarták választani, Márton szerénységből elbújt egy libaólban, de a libák gágogása elárulta. Ezért ábrázolják gyakran libával, és ezért kerül liba az asztalra a napján. Azonban ennek a gyakorlati oka is legalább ilyen erős. Márton napja a régi paraszti naptárban a gazdasági év végét jelentette. Ugyanis akkoriban ekkorra véget ért a betakarítás, ekkor fizették ki a pásztorok bérét. Emellett ez volt az utolsó nap, amikor még lakodalmat lehetett tartani a karácsony előtti böjti időszak előtt. A bőség utolsó napja volt, mielőtt beköszöntött a tél. Ehhez kapcsolódik a mondás is: „Aki Márton napján libát nem eszik, egész évben éhezik.”
És az újbor?
Márton napjára készül el az újbor, a borvidékeken a Világgazdaság egy korábbi összeállítása szerint ekkor kóstolták meg először az az évi mustot. A „Szent Márton bora” kifejezés ebből ered. A libasült és az újbor párosa így nem gasztronómiai divat, hanem a szüret és a hízlalás természetes végpontja.
Mit jósoltak a libacsontból?
A népi hiedelmek szerint a sült liba mellcsontjából olvasták ki a telet. Ha a csont hosszú és fehér volt, hosszú, havas, hideg télre számítottak. Ha rövid és barnás, enyhe télre lehetett készülni. Az időjárást Márton napjának idejéből is jósolták. A legismertebb mondás szerint „ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható”, vagyis ha november 11-én már havazik, enyhe karácsony jön. Egy másik szerint ha Márton napján a lúd jégen jár, karácsonykor vízben poroszkál.
Libasült, újbor és lámpás felvonulás
A lakodalmi tilalom és a dologtiltás, amikor Márton napján nem volt szabad mosni, mára eltűnt. A libasült, az újbor és sok helyen a lámpás felvonulás viszont él. A német nyelvterületen és Hollandiában a gyerekek lámpásokkal vonulnak, a menetet gyakran egy fehér lovon ülő, római ruhás lovas vezeti, a végén pedig máglya ég. Hazánkban is él a hagyománya még a lámpás felvonulásnak, azonban ennek hagyománya is egyre inkább kezd kikopni, eltűnni. Sajnos!
Források: Eduline, Pénzcentrum, Világgazdaság
