Találtak egy növényt aCaley-grevilleát (Grevillea caleyi, és ebből hat külön állományt, mindegyikben nagyjából egy tucat cserje élénkpiros virágokkal. A növényeket a Transgrid ausztrál villamosenergia-cég környezetvédelmi csapata egy 9 hektáros telken Terrey Hillsben, Sydneytől mintegy 20 kilométerre északra találta. Ezt a növény akár 4 méteresre is megnövő cserje, azonban a faj kritikusan veszélyeztetett. Csak Terrey Hills környékén, egy néhány kilométeres körzetben él, a környék beépülése miatt pedig a megmaradt állományok elszigetelt foltokra korlátozódtak.
Hogyan kerülhettek oda?
Ausztráliában tervezett, kisebb égetésekkel csökkentik a bozóttüzek kockázatát. A szakemberek szerint a grevilleák magjai egy ilyen égetés után kelhettek ki. Sok ausztrál bozótnövény alkalmazkodott a tűzhöz: a magjaik hosszú ideig pihennek a talajban, és a hő vagy a füst indítja be a csírázásukat. A Transgrid környezetvédelmi vezetője, Monika Moutos szerint a lelet azt mutatja, hogy gondosan tervezett területkezeléssel a biológiai sokféleség is nyerhet.
Miért ennyire fontos ez a hat kis állomány?
Új-Dél-Wales állam fajmegőrző programjának (Saving Our Species) botanikusai szerint mindegyik állomány genetikailag különböző, és egy ennyire kis elterjedésű fajnál ez óriási kincs, mert minél változatosabb a génkészlet, annál egészségesebb utódokat lehet nevelni a mentéshez.
Nálunk is vannak egyetlen helyhez kötött ritkaságok
A Caley-grevillea sorsa ismerős lehet. Magyarországon a pilisi len (Linum dolomiticum) a világon csak a Pilisszentiván környéki dolomitgyepekben él, és fokozottan védett. Az ilyen fajoknál egyetlen beépített domboldal is az egész állomány nagy részét jelentheti, amiatt fokozottan vigyázni kell rá. A grevilleák közül egyébként itthon is találkozhatsz eggyel: a selyemtölgy néven árult, finom, páfrányszerű levelű cserepes növény (Grevillea robusta) ugyanennek a nemzetségnek egy másik ausztrál faja.
