Történelmi döntés született az időmérésben: a Súly- és Mértékügyi Általános Konferencia Versailles-ban eltörölte a szökőmásodpercet. 2027. május 20-tól folyamatos egyezményes világidő, vagyis UTC lesz érvényben. Ez azonban nem az óraátállításról szól, a nyári és téli időszámítás körüli vita ettől függetlenül még mindig folytatódik, hiszen nincs megegyezés ezidáig róla.
Mi is tulajdonképpen a szökőmásodperc?
Két időskála létezik. Az egyezményes világidő atomórákon alapul, és teljesen egyenletesen telik. A csillagászati idő a Föld forgásához igazodik, ami ezáltal kicsit ingadozik. Hogy a kettő ne térjen el egymástól 0,9 másodpercnél jobban, 1972 óta összesen 27-szer szúrtak be egy plusz másodpercet, utoljára 2016-ban történt meg ez.
Ez is érdekelhetMegérkezett a kakaósabb, kevésbé édes Nutella: ennyiben más, mint az eredetiMiért javasolták az eltörlését?
Az ember számára egy ilyen ugrás szinte észrevehetetlen, a technika számára viszont nagyon is meghatározó. Az adatközpontok, a távközlés, a műholdas helymeghatározás és az áramhálózatok rosszul kezelik a hirtelen beszúrt másodpercet.
Az utóbbi években viszont egy új kockázat is megjelent. Mivel a Föld kicsit gyorsabban forgott, először vált elképzelhetővé egy negatív szökőmásodperc, vagyis egy másodperc törlése. Ilyen még soha nem történt, és senki nem tudta biztosan, hogyan reagáltak volna rá a rendszerek. A jövőben az atomidő és a Föld forgása akár egy órát is eltérhet egymástól. A szakemberek szerint évszázadok telnek el, mire ez a határ elérhető.
Mit jelent mindez a hétköznapokban?
Semmit, észre sem vehető ez a hétköznapi ember számára. A rádióvezérelt órák jelét Németországban a DCF77 hosszúhullámú adó sugározza, amely Közép-Európa nagy részén, így nálunk is fogható. Eddig egy külön bit jelezte előre a szökőmásodpercet. Dr. Ekkehard Peik, a PTB idő és frekvencia részlegének vezetője szerint ez a kódrész egyszerűen inaktív marad, technikai teendőjük nincs vele.
A telefonok és a számítógépek az interneten keresztül szinkronizálják az időt, így ezekben sem változik semmi. Elsősorban azoknak a rendszereknek kell alkalmazkodniuk, amelyek az atomidő és a Föld forgása közti különbséggel számolnak, például a csillagvizsgálók teleszkópjai is ilyenek.
És az óraátállításra milyen hatással van?
Arra sehogy, minden marad, ahogy eddig volt. Az eltörléséről évek óta tart a vita az Európai Unióban, összefoglaltuk, hol tart most az ügy. Idén ősszel az Európai Bizottság is új döntést hozott, és arról is írtunk, mikor jöhet az utolsó átállítás.
via tz.de
