Szenteste szállingózni kezd a hó, a gyerekek az ablakhoz szaladnak, és a család kimondja: idén fehér a karácsony. A meteorológus ilyenkor legfeljebb elmosolyodik, mert a statisztikában ez a nap jó eséllyel nem számít majd fehér karácsonynak.
A hétköznapi és a szakmai mérce ugyanis jelentősen eltér. A meteorológiai feldolgozásokban nem az számít, hogy esik-e a hó, hanem az, hogy megmarad-e, méghozzá nem egy délutánra, hanem mindhárom ünnepnapon.
Ez is érdekelhetKétszintes híd épült Ljubljanában, a város a velencei Rialtóhoz hasonlítjaEgy hópehely nem elég
A HungaroMet (a korábbi Országos Meteorológiai Szolgálat) adatain alapuló összesítések a december 24. és 26. közötti időszakot nézik. A szigorúbb mérce szerint akkor fehér a karácsony, ha mindhárom napon legalább 5 centiméteres hóréteg borítja a földet, országos szinten pedig ennek az ország legalább kétharmadán teljesülnie kell. Létezik engedékenyebb számítás is, amely a mindhárom napon megmaradó, legalább lepelnyi hóval is beéri.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita egy friss vizsgálatban azt tekintették fehér karácsonynak, ha a három ünnepnap alatt legalább 1 milliméternyi csapadék hó formájában hullott, vagy legalább 1 centiméteres hótakaró volt. A szállingózó hó, amely földet érve elolvad, egyik mércének sem felel meg.
Meteorológiai értelemben a karácsony akkor fehér, ha a hó december 24. és 26. között megmarad a földön, a szigorúbb mérce szerint mindhárom napon legalább 5 centiméteres rétegben.
A britek egyébként jóval megengedőbbek. A brit Met Office meghatározása szerint már akkor fehér a karácsony, ha december 25-én egyetlen hópelyhet hullani látnak egy hivatalos megfigyelőhelyen. A tartós, széles körű hótakaró viszont ott is ritka: 1960 óta mindössze négyszer, 1981-ben, 1995-ben, 2009-ben és 2010-ben fordult elő karácsonykor.
Milyen gyakran volt fehér karácsony Magyarországon?
A Klímapolitikai Intézet HungaroMet-adatokra épülő összefoglalója szerint 1901 óta 38 alkalommal volt legalább lepelnyi hó mindhárom ünnepnapon, a szigorúbb, 5 centiméteres és kétharmados feltétel viszont csak 19 évben teljesült. 1960 és 2000 között évtizedenként nagyjából három fehér karácsony jött össze, 2000 és 2020 között már csak körülbelül egy.
Budapesten az elmúlt 110 évben nagyjából minden negyedik-ötödik karácsonykor volt hótakaró, a mindhárom napon 5 centiméter feletti hó pedig körülbelül hétévente fordult elő. A belvárosban a városi hősziget miatt ennél is ritkább, nagyjából tízévente egyszer, a budai részeken körülbelül kétszer akkora az esély.
Az ELTE kutatói 1971 óta tíz olyan évet találtak, amikor országosan fehér volt az ünnep: 1977, 1981, 1984, 1991, 1995, 1996, 1998, 1999, 2001 és 2010. A csúcsidőszak az ezredforduló környéke volt, ekkor Budapesten tíz karácsonyból hat havas volt, az Északi-középhegységben és az ország északkeleti részén pedig hét-nyolc. Az elmúlt tíz évben az ország nagy részén csak egy-három fehér karácsony volt, a Fertő-tó környékén és a Délkelet-Alföldön 2015 óta egy sem.
1960 és 2000 között évtizedenként nagyjából három fehér karácsony volt, 2000 és 2020 között már csak egy, a Délkelet-Alföldön 2015 óta egy sem.
A rekordok is a régmúltból valók. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó HungaroMet-szakértő adatai szerint a legvastagabb karácsonyi hó 1981-ben a Kékesen volt, 70 centiméter, a legtöbb városban pedig 1963-ban volt a legnagyobb hótakaró, Pécsett fél méter fölött.
Miért lett ennyire ritka?
Az ok egyszerű: melegebb lett a tél. Az ELTE kutatói szerint néhány évtized alatt az évi fagyos napok száma nagyjából 100-ról 70 alá csökkent, és bár a téli csapadék mennyisége kissé nőtt, egyre nagyobb része hullik esőként. A hideg és a csapadék ritkábban találkozik, márpedig a fehér karácsonyhoz mindkettő kell. Olyan hideg tél is akad, amikor egyszerűen nincs miből leesnie a hónak.
A domborzat is sokat számít. Az 500 méter feletti területeken jóval nagyobb az esély, ezért aki mindenképp havas ünnepet szeretne, annak a Mátra, a Bükk vagy a Zempléni-hegység felé kell indulnia, az Alföldön a havas karácsony inkább szerencse kérdése.
Mit jelent a kertnek a hó nélküli karácsony?
A hó nemcsak hangulat, hanem a kert takarója is. A laza hóréteg jól szigetel, alatta a talaj és a növények gyökérzete sokkal kevésbé hűl le, mint a csupasz földben. A legtöbb kárt a hó nélküli, száraz fagy okozza, amikor a hideg akadálytalanul hatol le a talajba, a napos, szeles napokon pedig az örökzöldek a fagyott talajból nem tudnak vizet felvenni, és kiszáradnak.
Ha a december ezúttal is szürke és hó nélküli lesz, néhány egyszerű lépés sokat segít:
- A rózsák tövét és az érzékenyebb évelőket takard le lombbal, fenyőgallyal vagy komposzttal.
- A cserepes növényeket húzd a ház fala mellé, a cserepet csomagold be zsákvászonnal vagy buborékfóliával.
- Fagymentes, enyhe napokon öntözd meg az örökzöldeket, főleg a nemrég ültetetteket.
- Metszés előtt nézd meg, melyik növényt vághatod vissza késő ősszel, és melyiket hagyd tavaszra.
A gyümölcsfáknál a tavaszi fagy a nagyobb veszély, de ott is akad ötletes megoldás: egy kertész saját rendszert talált fel, amivel megvédi a kajszifákat a fagytól.
A hótakaró szigeteli a talajt, ezért a kertben a hó nélküli, száraz fagy okozza a legtöbb kárt.
Mire számíthatunk idén?
A Copernicus európai éghajlati szolgálat októberi szezonális előrejelzése szerint Európa nagy részén az átlagosnál enyhébb tél valószínű, ami a hó esélyeinek nem kedvez, de a hideg, havas időszakokat sem zárja ki. Konkrét napokra a szezonális modellek nem adnak megbízható választ, a karácsonyi esélyek csak december második felében rajzolódnak ki.
Addig marad a népi megfigyelés: hogy mit mond a régi parasztregula a halottak napja és a karácsony időjárásáról, arról korábban írtunk. Az első hó pedig karácsony előtt is megérkezhet, ezért nem árt felkészülni rá, ezt a 9 dolgot nézd át addig a házon és az autón.
Ha idén is elmarad a hó, a kert legalább hálás lesz egy kis odafigyelésért.
Források: Klímapolitikai Intézet, Másfélfok, Magyar Nemzet, Met Office, InStyle Men
