Egy 82 éves férfi, Siegmund Schachinger a felső-ausztriai Ried im Innkreisben él egy társasházban. 2022-ben, amikor bekövetkezett az energiaválság akkor ő úgy döntött, hogy kibővíti a ház tetején található napelemes rendszert. A bővítést elkezdték, viszont nem szerezte meg minden tulajdonostárs hozzájárulását, és az egyik lakó ez miatt fel is jelentette őt. Az ügyből ezt követően per lett, és Schachinger bírósági határozattal próbálta pótolni a hiányzó beleegyezést, de akkor alulmaradt, és le kellett szereltetnie a bővítést.
Nem hagyta ezt annyiban
A nyugdíjas nem adta fel és 2026 elején új eljárást indított, ezúttal azonban nem fogadott ügyvédet. Hogy ne kelljen újra ügyvédi költséget fizetnie, ő képviselte saját magát. A beadványok előkészítéséhez és megfogalmazásához mesterséges intelligenciát használt. Az MI segítségével egy átlátható javaslatot dolgozott ki arról, hogyan lehetne a tetőfelületet igazságosan felosztani a lakók között a tulajdoni hányadok és a felszerelhető napelem modulok száma alapján. Ezzel mutatta meg a bíróságnak, hogy a bővítés senkit nem rövidít meg.
Ez is érdekelhet740 méter vastag jég alá engedtek le a kamerát, ahol alig vártak életet, de aztán hírtelen ezt pillantották megA bíróság igazat adott neki
A riedi járásbíróság 2026. szeptember 10-én hozott határozatában helyt adott a kérelmének, és pótolta a hiányzó hozzájárulást. A másik fél nem jelent meg a tárgyaláson, és fellebbezést sem nyújtott be, így a döntés október 15-én jogerőssé vált. Schachinger két nappal később visszaszerelte a négy leszerelt napelem modult és mellé még egy közösségi energiatermelő rendszert is alapított a házban, amelyen keresztül a megtermelt többletáramot olcsón adja tovább a résztvevő lakóknak és a közös fogyasztásra.
Miért nehéz napelemet tenni egy társasház tetejére?
A társasház teteje közös tulajdon, ezért egyetlen lakó sem dönthet róla egyedül. Ausztriában a lakástulajdonról szóló törvény szerint a napelemhez jelenleg minden tulajdonostárs beleegyezése szükséges, Schachinger szerint Németország, Franciaország és Spanyolország már áttért a többségi döntésre.
Magyarországon is hasonló a helyzet hiszen a társasház közös tetejére szerelt napelemről a társasházi törvény és az alapító okirat alapján a közgyűlés dönt. Hogy pontosan milyen arányú szavazat kell hozzá, az a ház alapító okiratától és a beruházás jellegétől függ, ezért mielőtt bárki napelemben gondolkodik, mindig a közös képviselővel kell első körben egyeztetni.
Mesterséges intelligencia jogi ügyekben?
Schachinger esete jól mutatja, hogy egy MI-eszköz segíthet rendszerezni a gondolatokat, megfogalmazni egy beadványt vagy kiszámolni egy felosztást. Fontos azonban tudni, hogy a mesterséges intelligencia hibázhat, kitalálhat nem létező jogszabályt vagy ítéletet is. Ezért a végeredményt mindig ellenőrizni kell, bonyolultabb ügyben azonban nem tudja pótolni az ügyvédet.
A napelemek egyébként sokkal tovább bírják, mint azt sokan gondolják: arról, hogy 31 év után mit mutatott a tetőről levett napelemek mérése, korábban írtunk. Az áramtermelés és az áramfogyasztás kérdése pedig nemcsak a háztartásokat, hanem a mesterséges intelligenciát is érinti, arról, hogy miért nem lehet az MI adatközpontjait az óceánba süllyeszteni, külön cikkben olvashatsz. Hogy egy egyszerű fehér festés mit tehet egy ház energiamérlegével, azt egy 340 háztetőn végzett kísérlet mutatta meg.
Forrás: MeinBezirk
