Norvégia több mint ötven éve tenyészt lazacot, és ma ez az ország legfontosabb élelmiszeripari ágazata a kőolaj után. A lazac egész évben kapható, a hal útja pedig az ikrától a tányérig nagyjából két évig tart. A spanyol El Español riportere a Lofoten-szigeteken követte végig a folyamatot.
Hol tenyésztik?
Az ivadéknevelő telepek és egy 40 millió eurós, 2500 négyzetméteres új üzem az észak-norvégiai Lofoten-szigeteken működik. A feldolgozás egy szárazföldi üzemben zajlik, ahol a halakat távolról is figyelik. A norvég termelést a cikk a Jeges-tenger és a Golf-áramlat találkozásával hozza összefüggésbe.
Ez is érdekelhet178 méter mély aknába engedték le a kamerát, a felvételen sokan egy alakot vélnek felfedezni a sötétben – videóAz első év: édesvízben
Az ikrákat külső beszállítóktól kapják, ezekből nagyjából három hónap alatt kelnek ki az ivadékok. A halak körülbelül egy évig maradnak az édesvízi telepen, ahol nagyjából 12 dekagrammosra nőnek. Kamerák és megfigyelőrendszerek szabályozzák az etetést és csökkentik a stresszt, és a halak két oltást is kapnak, mielőtt továbbmennek.
Hasonló témában: Ha a sült halnál a vaj felét misora cseréled, egészen más íze lesz
A második év: a nyílt tengeren
Innen a halak tengeri telepekre kerülnek. Az egyik ilyen a 2020 óta működő Jostein Albert nyílt tengeri platform: nagyjából 385 méter hosszú és 65 méter széles, hat tenyésztőegységgel, összesen 69 ezer köbméteres térfogattal és 60 méter mély medencékkel. Csúcsidőben hetente körülbelül 220 tonna takarmányt használhat el.
A takarmány főleg tengeri és növényi alapanyagokból áll, az ágazat pedig alternatívákat is kutat, például rovarlisztet és baromfi-melléktermékeket. A riport a Norvég Tengeri Termékek Tanácsa által idézett Nofima-adatokat is közli: a norvég lazactakarmányban a tengeri összetevők aránya 22,4, a növényieké 73,1 százalék volt.
A tengeri tetű
A tenyésztés egyik legnagyobb gondja a tengeri tetű. Ellene ma már lézert is használnak, ami csökkenti a vegyszeres kezelések számát. Ez nagyon fontos a mai tenyésztés során.
A tengeri tetű apró, a hal bőrén élősködő rák, amely a sűrűn telepített ketrecekben könnyen elszaporodik. A környezetvédők régóta bírálják emiatt a lazactenyésztést, mert a tetvek a vadon élő lazacokra is átterjedhetnek.
Feldolgozás és fagyasztás
A nagyjából kétéves halakat gépek fejezik le, filézik és szálkázzák ki, kézi ellenőrzéssel. A bőrt eltávolítják, és a vevő kérése szerint darabolnak. A termékeket vákuumcsomagolják, és mínusz 40 fokon körülbelül 30 perc alatt gyorsfagyasztják. A bőrből, a nyesedékből és a többi részből más termékek, például halolaj készül.
ÉrdekességBezárják a szigeteket: egy népszerű nyaralóparadicsom hetekre lezár
ÉrdekességA világ legbüdösebb virága évekig gyűjt erőt, aztán két napig nyílik
ÉrdekességEz a barlangi állat 7 évig egy helyben maradt, és egy magyar kutató vette észre – videó
ÉrdekességA japánok fűtés helyett egy asztal alá bújnak télen: így működik a kotatsu
ÉrdekességLebontott egy falat a pincéjében, mögötte egy 20 ezer embernek helyet adó földalatti város volt
ÉrdekességEzért van egy kis kerek lyuk a telefon töltőcsatlakozója mellettAz otthoni fagyasztó jellemzően mínusz 18 fokon működik, ennél lassabban fagyaszt. A gyors ipari fagyasztásnál a halban kisebb jégkristályok képződnek, ezért kiolvasztás után kevesebb levet ereszt, és jobban megtartja az állagát.
Mire figyelj a címkén?
Az uniós szabályok szerint a friss és fagyasztott halon fel kell tüntetni, hogy tenyésztett vagy vadon fogott, és azt is, honnan származik. A „tenyésztett” jelzés tehát nem rejtett információ, hanem kötelező adat. Aki vadon élő lazacot keres, az többnyire a csendes-óceáni fajokat találja, ezek általában drágábbak.
A friss lazac a hűtő leghidegebb részén, jól lezárva legfeljebb egy-két napig tartható el. Ha addig nem kerül sorra, inkább fagyaszd le, és a hűtőben, lassan olvaszd ki. Nem szabad sokáig tárolni a lazacot és más egyéb halfajtákat fagyasztás nélkül.
Forrás: elespanol.com
4 könyv a kertészkedésről, amiből megtanulhatod a kertészkedés csínját-bínját
