Ugrás a tartalomra

Miért száradnak ki tavasszal az utcai fák? A téli sózás nyoma késve látszik

Ezért száradnak ki tavasszal az utcai fák: a téli sózás nyoma csak hónapokkal később látszik
· 4 perc

Évente több mint ezer fa. Ennyi pusztult el Budapesten a téli sózás miatt, főleg a fiatal, hat-tíz éves példányok. Ezt még 2006-ban mondta az InfoRádiónak a Főkert akkori igazgatója, Kocsis László.

Tedd a KertVárat kedvenc forrásoddá!Így a Google-ben elsőként látod a cikkeinket.Beállítom
Hirdetés

A kár nagy része az Infostart akkori beszámolója szerint nem az utakról jött, hanem a járdákról. Az igazgató szerint a pusztuláshoz elsősorban a járdatisztítók felelőtlen túlsózása vezet, ráadásul a közterület-fenntartókkal ellentétben az ingatlantulajdonosok tiszta sót szórnak, amely száraz időben ott is marad.

Az amishok évszázadok óta ezt a trükköt használják a gaz ellen, a legtöbb kertész eszébe sem jutnaEz is érdekelhetAz amishok évszázadok óta ezt a trükköt használják a gaz ellen, a legtöbb kertész eszébe sem jutna

Miért csak tavasszal látszik?

A sózás egyik alattomos tulajdonsága, hogy télen semmi nyoma. A só feloldódik, a sós lé a hóval együtt beszivárog a fa tövébe, és a fa nyugalmi állapotban van, így nem mutat tüneteket. A baj akkor derül ki, amikor a fa kihajtana, de nem tud.

Hirdetés

A Főkert 2020-ban, amikor bejelentette, hogy útszóró só helyett zeolitos csúszásmentesítőt használ, el is magyarázta a folyamatot. A We Love Budapest beszámolója szerint ha a sós-havas latyak a fák tövébe kerül, a fák nem tudnak elegendő vizet felszívni, a nátrium-klorid pedig fontos tápanyagokat és mikroelemeket szorít ki a talajból.

A sókár télen nem látszik, a fák csak tavasszal, a lombfakadás után kezdenek száradni.

Ez a magyarázata annak, hogy a sóval kezelt helyeken a fa tavasszal úgy néz ki, mintha kiszáradt volna, pedig a talaj nedves. A gyökér körül annyi a só, hogy nem jut elég vízhez.

Így ismerheted fel

A Michigani Állami Egyetem kertészeti szolgálata szerint a sókár jellegzetes jelei az örökzöldek megperzselt tűlevelei, főleg az út felőli oldalon, a hajtások végén sűrűsödő, szabálytalan növekedés és a korona vagy az ágak elhalása. Ahogy a fák és cserjék tavasszal kilombosodnak, a sókár láthatóvá válik.

Hirdetés

Egy amerikai faápoló cég, a SavaTree leírásában van egy hasznos különbségtétel is. A sókár tünetei hasonlítanak a szárazság okozta károsodáshoz, mert mindkét esetben elszíneződik a levél. Sókárnál azonban a levél széle barnul meg, szárazságnál inkább az egész levélfelület.

A gyepen is látszik: a járdák és utak mentén tavasszal megjelenő elvékonyodott vagy kipusztult fűsáv sokszor ugyanerre vezethető vissza.

Mit mond a törvény?

A Telex 2026 januári cikke szerint a fás szárú növények védelméről szóló 2008-as kormányrendelet 5. paragrafusa szabályozza, mivel lehet csúszásmentesíteni a belterületi közterületeken, az úttest kivételével. A cikkben idézett figyelmeztetés szerint a járdákon a fasorok védelmében kormányrendelet tiltja az útszóró sóval történő síkosságmentesítést, és szabálysértést követ el, aki mégis ezt teszi.

A lap azt is írja, hogy a só használatának korlátozása önkormányzati hatáskör is lehet, és számos önkormányzat már évtizedek óta teljesen vagy legalább a parkok és fasorok közelében megtiltotta. A helyi rendeletek jellemzően homokot, hamut, fűrészport, kisszemcséjű salakot vagy kőport sorolnak fel engedélyezett szóróanyagként.

Hirdetés

A saját járdádra vonatkozó szabályt a településed köztisztasági rendeletében találod. Abban az is benne van, meddig kell a járdát reggel csúszásmentessé tenni, Kaposváron például reggel 7 óráig. Az utak sózásának egyébként külföldön is megvannak a maga furcsaságai, erről szól a cikkünk arról, hogy miért sózzák Hollandiában nyáron is az utakat.

A hamu sem tökéletes

Sokan a kályhából kihordott hamut szórják a járdára, és a rendeletek többsége ezt meg is engedi. A Telex cikke szerint azonban a hamu sem ideális a fák szempontjából, mert lúgos kémhatású, ami a fáknak és a gyökereikkel együtt élő gombáknak, baktériumoknak sem kedvez.

A hamunak a kertben is megvan a helye, erről szól a cikkünk arról, hogy mire jó a kályhából kihordott hamu. A fasor alatti járdára viszont a homok vagy a kőpor a biztonságosabb választás.

Melyik fa bírja jobban?

A Minnesotai Egyetem sótűrési listája szerint a fák között nagy a különbség. Az érzékeny fajok közé sorolja a kislevelű hársat, a közönséges lucfenyőt, a szúrós lucot és az európai vörösfenyőt. A tűrők közé a vadgesztenyét, a fehér akácot, az ezüstnyárat, a gledícsiát és a feketefenyőt.

Hirdetés

A Minnesotai Egyetem listája szerint a kislevelű hárs érzékeny a sóra, pedig ez a magyar utcák egyik leggyakoribb fája.

Ez azért érdekes, mert a kislevelű hárs a magyar utcák egyik leggyakoribb fasori fája. Ha a ház előtt hársfa áll, a járda sózása különösen sokat árthat neki.

Mit tehetsz, ha a te fádat érte?

A Michigani Állami Egyetem szerint a sókár után utólag nem sokat lehet tenni, a növényt kímélni kell, és ki kell várni, mi lesz vele. Az örökzöldeknél a kezdeti kár gyakran rosszabbnak látszik, mint a végeredmény: ha a rügyek épek maradtak, és a növény tavasszal rendesen kihajt, általában rendbe jön. A frissen, egy éven belül ültetett fákra és cserjékre különösen figyelni kell.

A SavaTree szerint a tavaszi eső segít lemosni a lombra rakódott sót, és kimossa a talajból is. A megelőzés viszont egyszerűbb: a ház előtti járdára só helyett homok vagy kőpor kerüljön, és a lapátolt, sós havat ne a fa tövébe vagy a sövény alá halmozd.

Források: Főkert, Michigan State University Extension, University of Minnesota Extension, SavaTree

Következő cikkTippek, hogy csökkentsd a fűtésed költségétElolvasom ›
Hirdetés
Olvasd el ezeket is
Hirdetés

Iratkozz fel a KertVár hírlevelére!

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek