A hongkongi Tai Po kerületben a Lam Tsuen folyó vizét a környezetvédelmi hatóság (EPD) saját munkatársai festették élénkzöldre egy festékporos vizsgálat közben, vagyis nem szennyezés, hanem egy hatósági teszt okozta a november 17-i riadalmat. Ugyanez a szín ráadásul nem először bukkant fel a városban: idén nyáron egy egészen más helyen, a tengerparton is így zöldült be a víz.
A fluoreszkáló, a helyi sajtó szavaival matcha-zöld csíkot egy arra autózó férfi vette észre dél körül a Po Hing híd közelében, ahol a folyó bal partján egy vízelvezető csatornából ömlött a mederbe. Lefotózta, bejelentette a kormány 1823-as lakossági forródrótján, és a képeket a közösségi oldalakra is feltette, ahol a környékbeliek gyorsan felkapták. Az esetről a hongkongi HK01 számolt be.
Ez is érdekelhet1400 éves kolostor lakórészét tárták fel az EmírségekbenMi festette zöldre a vizet?
A lap megkeresésére a környezetvédelmi hatóság megerősítette, hogy a színt a saját munkatársai okozták, akik a környéken festékporos vizsgálatot végeztek. Hogy pontosan milyen anyagot használtak, azt nem közölték. Ilyen vizsgálattal a csatornák és vezetékek útját követik: a festéket bejuttatják valahol, és megnézik, hol bukkan fel, így derül ki, hová folyik egy szivárgó cső vagy egy rossz bekötés.
A nyári eset augusztus 27-én történt, amikor North Pointnál, az Eastern Coast Road mellett lett élénkzöld a tengervíz. Egy régebbi példa is van: 2018 októberében a Fo Tan-i csatorna vize előbb lila és rózsaszín, majd zöld lett, és szaga is volt; akkor egy tetőszivárgás felderítésére használt festékpor volt az ok. Az ilyen színes vízjelenségek mindig gyorsan bejárják a netet, ahogy az is, amikor halak és békák hullanak az égből eső helyett.
A zöld csíkot nem szennyezés, hanem egy hatósági festékes vizsgálat okozta, amellyel a csatornák útját követik. Így hát a riadalom nagyobb volt, mint kellett volna.
Veszélyes az ilyen festék?
A hongkongi kormány 2025 júniusában egy parlamenti kérdésre válaszolva részletezte, hogyan kezelik az ilyen eseteket. A válasz szerint a hatósághoz öt év alatt 21 festékes vizsgálattal kapcsolatos megkeresés érkezett, a használt festék lebomló és nem mérgező, nem rontja a víz minőségét, és a lehető legkisebb mennyiséget használják belőle.
A hatósági útmutató szerint ráadásul a festék elvileg nem juthatna csapadékcsatornába, folyóba vagy a partra, a környéken lakókat pedig 48 órával korábban értesíteni kell. Hogy ezúttal volt-e előzetes értesítés, arról a beszámoló nem írt, a vízbe jutott festék viszont jól mutatja, mennyire nehéz egy ilyen vizsgálatot láthatatlanul elvégezni.
ÉrdekességEzért van egy kis kerek lyuk a telefon töltőcsatlakozója mellett
Érdekesség24 évesen megalapította saját tejgazdaságát! 10 tehénnel napi 210-230 kilogramm tejet termel
Érdekesség10 luxusgyümölcs, köztük egy dinnyepár, amiért 5,8 millió jent fizettek
ÉrdekességA japánok a fürdővízzel mosnak, így használják újra a kád vizét a mosógépben
ÉrdekességBetűnként 10 000 eurót kell majd fizetni: egyedi rendszámtáblákat vezetnek be
ÉrdekességTöbb száz jégkorszaki barlangi medve csontjára bukkant egy hegyi vezető a DolomitokbanHongkongban a csatornázási hivatal rendszeresen végez hasonló próbát a tengerbe nyúló szennyvízkivezetőknél is. Ilyenkor a víz felszínén fluoreszkáló zöld folt jelenik meg ott, ahol a festék kilép a csőből. A hivatal szerint ez a festék sem mérgező, és az árapály gyorsan szétoszlatja, a vizsgálatok időpontját pedig előre közzéteszik.
Miért pont ilyen élénkzöld?
A fluoreszkáló festékeket éppen azért használják, mert rendkívül kis mennyiségben is kimutathatók. Az ír földtani szolgálat szerint a karsztvidéki vízkövetések nagyjából 90 százalékában festéket alkalmaznak, és az első igazán megbízható, vízben oldódó jelzőanyag, az uranin (nátrium-fluoreszcein) az 1870-es években jelent meg. Műszerrel még akkor is kimutatható, amikor szabad szemmel már semmi sem látszik.
Magyarországon is rendszeresen dolgoznak ilyen anyagokkal. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjainál végzett magyar-szlovák vizsgálatban a projekt beszámolója szerint négyféle fluoreszkáló nyomjelzőt (uranint, eozint, rodamin WT-t és Tinopal CBS-X-et) és egy tengeri bakteriofágot használtak, és kifejezetten nem mérgező anyagokat választottak, mert több megjelenési pont ivóvízbázis.
A Bükkben is évtizedek óta festenek meg víznyelőket, hogy kiderüljön, melyik forrásban bukkan fel újra a víz. Ezekből a mérésekből rajzolódik ki, hogyan kapcsolódnak össze a föld alatti járatok, és honnan táplálkoznak a hegység forrásai.
A fluoreszkáló festék műszerrel akkor is kimutatható, amikor szabad szemmel már semmi sem látszik belőle.
A karsztvidékek föld alatti világa egyébként is tele van meglepetéssel: egy barlangban például egy magyar kutató vette észre, hogy egy barlangi állat hét évig egy helyben maradt. A vízkövetés ezt a rejtett világot teszi egy kicsit láthatóbbá.
ÉrdekességÉttermi osztrigahéjat süllyesztenek a tengerbe, és új zátony nő rajta
ÉrdekességEltűnt egy hatalmas tó, rozsdás hajók maradtak utána, most váratlan fordulat jött
Érdekesség178 méter mély aknába engedték le a kamerát, a felvételen sokan egy alakot vélnek felfedezni a sötétben – videó
ÉrdekességA hegymászónő kilenc napig lógott hóban és viharban egy sátorban egy 900 méter magas sziklafalon
Érdekesség7 retró film vasárnap estére, amit a 90-es években az egész család együtt nézett
Érdekesség12 jel a telefonod kijelzőjének tetején, amit mindenki lát, de kevesen tudják, mit jelentA hongkongi esetben a festék a felszínen, egy forgalmas híd mellett jelent meg, ezért lett belőle rejtély. Ha valaki nálunk lát hirtelen elszíneződő patakot vagy döglött halakat, a legtöbbet úgy segít, ha ugyanazt teszi, mint a hongkongi autós: lefotózza, megjegyzi a helyet és az időpontot, és bejelenti.
Hová lehet itthon szólni?
Magyarországon a rendkívüli vízszennyezést a 112-es segélyhívón keresztül a katasztrófavédelemnél, illetve a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnál lehet jelezni. A hatóságok ilyenkor mintát vesznek, és kiderítik, honnan érkezett a szennyeződés. A legtöbbször persze, ahogy Hongkongban is, egészen hétköznapi oka van a furcsa színnek.
Forrás: hk01.com, info.gov.hk, dsd.gov.hk










