Télen a fűtés a háztartások egyik legnagyobb kiadása, mindenhol ahol lehűl a hőmérséklet, és aki rosszul szigetelt lakásban él, minden hidegebb héten látja a számláján. Lyonban november 17-én átadtak egy hétemeletes társasházat, amelybe a tervezők szándékosan nem terveztek se fűtést, se légkondicionálót, a lakásokban mégis télen 20-22 fokot, nyáron a kánikulában 26-28 fokot ígérnek. A falak vastagsága csak az egyik ok, a másik a lakóknál kezdődik.
Hogyan marad meleg fűtés nélkül?
Az épület titka a tömeg és a hőtárolás. A lyoni Confluence negyedben álló, Essential nevű házat a Nexity ingatlanfejlesztő építtette, a terveket az osztrák Baumschlager Eberle iroda készítette. Az Euronews beszámolója szerint a falak és a födémek nagyjából 61 centiméter vastagok, miközben egy átlagos francia épületben ez körülbelül 30 centiméter.
Ez is érdekelhetBetűnként 10 000 eurót kell majd fizetni: egyedi rendszámtáblákat vezetnek beA falak két réteg üreges kerámiatéglából állnak, közöttük üveggyapottal, a belső felületeket mészvakolat borítja. Az építész iroda egyik vezetője, Anne Speicher szerint az anyagokat azért választották, mert mindegyik jól tárolja, majd lassan visszaadja az energiát. A vastag fal nappal elnyeli a meleget, éjszaka pedig visszasugározza a lakásba.
A hőforrás maguk a lakók. A Nexity egyik szakembere, Cédric Hatat úgy magyarázta: az emberek és a mindennapi tevékenységeik fűtik a lakást. A főzésből, a zuhanyozásból, a hűtőből, a lámpákból és a testhőből származó meleg nem szökik el, hanem bent marad a vastag falak között. Egy jól szigetelt, nagy hőtároló tömegű épületben ez elég ahhoz, hogy a hőmérséklet ne essen 20 fok alá.
Ebben a házban a fűtést a főzés, a zuhanyozás és maguk a lakók adják.
A homlokzaton mély ablakfülkék vannak, amelyek nyáron árnyékot adnak, és távol tartják a közvetlen napsugárzást. Ez a nyári túlmelegedés ellen véd, télen viszont az alacsonyabban járó nap még be tud sütni.
Ki szabályozza a hőmérsékletet?
Termosztát helyett érzékelők és fazsalugáterek dolgoznak. Minden lakásban vannak automatikus szellőzőnyílások, amelyek a hőmérséklet, a páratartalom, a levegő minősége és az időjárás alapján maguktól nyílnak és záródnak. A lakók ezeket kézzel is irányíthatják, ha frissebb levegőt szeretnének, vagy éppen meleget akarnak megtartani.
A francia szabályok miatt minden lakásban kétirányú, hővisszanyerős gépi szellőzés is működik. Ez a kifelé áramló levegő melegét átadja a beáramló friss levegőnek, így szellőztetéskor sem vész el a hő nagy része. A rendszer az épület egészét figyeli, és arra törekszik, hogy feleslegesen ne szellőztessen túl.
A radiátorok itt csak rendkívüli hidegben vagy hosszú üresen állás után kapcsolnak be.
Meglepő részlet, hogy a házban mégis vannak radiátorok. A francia előírások ezt megkövetelik, ezért az épületet a lyoni távfűtési hálózatra is rákötötték. A radiátorok azonban csak rendkívüli időjárásnál vagy hosszú üresen állás után kapcsolnak be, például ha egy lakás hetekig lakatlan volt, és a falak kihűltek.
Olvasd el ezt is: Ezért kopog és nyikorog a parketta télen, ennyi pára kell neki
Honnan jön az ötlet?
A lyoni ház egy osztrák épület mintájára készült. Dietmar Eberle építész 2013-ban az irodájának székházát építette fel a vorarlbergi Lustenauban, és az épületnek a 2226 nevet adta. A szám a 22 és 26 fok közötti hőmérséklet-tartományra utal, amelyet a ház az év minden szakában tartani igyekszik.
A Baunetz építészeti szakportál leírása szerint a hatemeletes, 24 x 24 x 24 méteres fehér kocka falai 76 centiméter vastag téglafalak, az ablakok a homlokzat mindössze 22 százalékát teszik ki. Az irodaházban a világítás, a számítógépek és az emberek által termelt hő is elég a fűtéshez. A belső vakolat helyben gyártott oltott mész, amely megköti a levegő nedvességét és szén-dioxidját.
ÉrdekességA hegymászónő kilenc napig lógott hóban és viharban egy sátorban egy 900 méter magas sziklafalon
ÉrdekességKikapcsolódni autózott, aztán a szélvédőn egy pitont vett észre
Érdekesség93 méter mély lyukat fúrtak az antarktiszi jégbe, és leengedtek egy kamerát, a Föld legöregebb jegét keresik
Érdekesség7 retró film vasárnap estére, amit a 90-es években az egész család együtt nézett
Érdekesség209 km/órával menekült a rendőrök elől, utána azt mondta, végig a hátsó ülésen aludt
Érdekesség178 méter mély aknába engedték le a kamerát, a felvételen sokan egy alakot vélnek felfedezni a sötétben – videóA Vorarlbergi Építészeti Intézet 2013-as ismertetője szerint Eberle irodája addigra három évtized alatt közel 300 épületet tervezett, és a saját székház lehetőséget adott arra, hogy egy egészen új gondolatot kipróbáljanak. A téglagyártó ismertetője a projekt jelmondatát is idézi: hangulat gép helyett. Eberle egy hasonlattal is élt: a házat úgy kell elképzelni, mint egy fát. A lustenaui épületben csak a szellőzőszárnyak vezérlése és a levegőminőség, valamint a hőmérséklet mérése működik gépesítve.
A 2226-os elv azóta elterjedt. A koncepciót támogató téglagyártó összefoglalója szerint az első tíz évben további 40 épület készült el ezen az elven, köztük egy irodaház a svájci Emmenbrückében és egy terápiás központ az osztrák Lingenauban. A Baunetz szerint az emmenbrückei irodaház az első olyan épület Svájcban, amely fűtés, gépi szellőzés és hűtés nélkül működik. A 2019-ben átadott lingenaui központ ugyanazt az energiakoncepciót követi, de a falu hagyományaihoz igazodva fazsindely burkolatot kapott. Az Euronews szerint Svájcban és Németországban is áll már lakóépület, Franciaországban pedig a Párizs melletti La Garenne-Colombes-ban 2028-ra készül el egy 80 lakásos ház.
Mennyit spórolnak a lakók?
A Nexity vezérigazgatója, Véronique Bédague szerint a lakók energiaszámlája 80 százalékkal lehet alacsonyabb, mint egy hagyományos épületben. Egy háromszobás lakásnál ez évi 380 eurós megtakarítást jelent, ami a november közepi árfolyamon nagyjából 138 ezer forint. A fejlesztő szerint a hőkomfortra fordított energia 73 százalékkal, a szén-dioxid-kibocsátás 50 év alatt 65 százalékkal csökken.
Az építés viszont nem olcsóbb. A fejlesztő szerint a távfűtési hálózatra való rákötés 15 százalékkal emelte az építési költséget, bár a beszámolókból nem derül ki egyértelműen, hogy ez csak a csatlakozásra vagy az egész gépészetre vonatkozik. Az osztrák prototípusról a téglagyártó összefoglalója azt írja, hogy a lustenaui ház egy hagyományos épülethez képest 25 százalékkal olcsóbban épült és 68 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, ezek azonban egy irodaház adatai.
Mit mondanak a kritikusok?
Nem mindenki látja ilyen derűsen. Renaud Payre, a Lyoni Metropolisz zöldpárti alelnöke az Euronewsnak azt mondta, hogy az ilyen projekteket nehéz nagy léptékben megismételni, mert drágák az anyagok és a kifinomult épületautomatika. Szerinte a ház inkább a fenntartható lakhatás kirakata, a meglévő épületállomány energetikai felújítása pedig hatékonyabb út.
Az érvelésnek van alapja. Egy új épületet a semmiből lehet vastag falakkal, kevés ablakkal és hőtároló anyagokkal megtervezni, egy hatvanas évekbeli panelházat viszont nem lehet utólag 60 centis téglafalakkal felruházni. A mostani épületek túlnyomó része évtizedekig állni fog, ezért a legtöbb háztartás számára a hőszigetelés, a nyílászárócsere és a fűtés korszerűsítése marad a reális lépés, kiegészítve azokkal az apró szokásokkal, amelyekről a fűtésköltség csökkentéséről szóló összeállításunkban írtunk.
Hogy a ház egy szokatlanul hideg télen is bírja-e, azt csak néhány év mérése mutatja meg.
Kérdés az is, hogyan működik a ház egy szokatlanul hideg télen vagy egy hosszú kánikulában. Ezt csak néhány év mérési adata mutatja majd meg, ahogy Lustenauban is az első évek után derült ki, hogy az elv beválik. A nyári 26-28 fok egy lyoni kánikulában, ahol a hőmérséklet könnyen 30 fok fölé megy, már komoly teljesítmény, de nem mindenkinek komfortos.
Ehhez kapcsolódik: A hősugárzó a leggyorsabb, de a legdrágább: ennyibe kerül a reggeli fürdőszoba-fűtés egy szezonban
Mi hasznosítható ebből egy hazai lakásban?
Magyarországon is régóta ismert az elv, csak nem így nevezzük. A régi parasztházak vastag vályog- vagy kőfalai, kis ablakai és a hosszan átmelegedő cserépkályhák ugyanarra épültek: a tömeg lassan veszi fel és lassan adja le a hőt. A régi fűtési módszerekről szóló cikkünkben a cserépkályha és a japán kotatsu működését is bemutattuk.
ÉrdekességPusztító kór terjed a Börzsönyben: bármikor kidőlhetnek a kőrisek, az erdészet figyelmeztet
ÉrdekességFüvet nevelnek a tetőn, és barna sajtot tesznek a szaftba: 12 fura norvég szokás a kertből és a konyhából
ÉrdekességMiért van N állás az automata váltón, és mikor használd?
ÉrdekességTöbb ezer békacsontot ástak ki egy római kori lelőhelyen, most megfejtették, honnan kerültek oda
ÉrdekességFranciaországban betiltották: 10 hihetetlen történet a krumpliról
Érdekesség1400 éves kolostor lakórészét tárták fel az EmírségekbenA hazai előírások szerint 2021 óta minden új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie, így az újonnan épülő házak már sokkal kevesebb energiát igényelnek, mint a régiek. Egy meglévő családi háznál viszont az a legfontosabb, hogy tudjuk, hol szökik el a meleg a házból, mert a tető, a falak és az ablakok vesztesége egészen eltérő lehet.
Mit tehetünk egy meglévő lakásban?
A lyoni ház néhány elve egy átlagos lakásban is működik. A sütés és a főzés után ne szellőztessünk azonnal teljes erővel, ha nincs sok pára, a melegebb szobák ajtaját pedig este tartsuk csukva. A hőtárolás egy radiátoros lakásban is számít: ha a falak és a bútorok egyszer átmelegedtek, a lakás lassabban hűl ki. Ehhez az is kell, hogy a radiátor elé ne toljunk kanapét vagy szekrényt, és a vastag függöny se takarja el, mert akkor a meleg nagy része a fal és a bútor mögött reked, a szoba közepére pedig alig jut belőle. Arról, hogy a nem használt szobában mi történik, ha teljesen elzárjuk a radiátort, a klímaszakértők véleményét is összegyűjtöttük.
A légmozgás szabályozása itthon is sokat számít. Az okosan időzített szellőztetés nemcsak hőt spórol, hanem a páralecsapódást is megelőzi, amely a hideg ablakokon és falakon könnyen penészhez vezet, ezért figyeljünk rá, ha reggelre bepárásodik az ablak.
És mi a helyzet nyáron?
Nyáron a vastag falak és az árnyékolás ugyanilyen fontosak. A mediterrán országokban évszázadok óta fehérre meszelik a házakat, hogy a fal kevésbé melegedjen fel, és a görög módszerrel a falak akár jelentősen hűvösebbek maradhatnak. A külső árnyékolás, a redőny és a napellenző többet ér, mint a bent lehúzott függöny, mert a meleget már az ablak előtt megállítja.
A lyoni Essential ház nem mindenkinek elérhető minta, de jól mutatja, hogy a fűtés és a hűtés kérdése nem csak a gépeken múlik. Ahol a falak, az ablakok és a szellőzés jól együttműködnek, ott a radiátor és a klíma a szükségesnél jóval kevesebbet dolgozik.
Források: baunetzwissen.de, wienerberger.com, via fr.euronews.com
Házi Bounty szelet sütés nélkül: krémes kókuszos belső, vastag csokoládéburok








