Az elektromos bojler az egyik legnagyobb áramfogyasztó a magyar háztartásokban. Sokan azt gondolják, hogy a televíziók, számítógépek vagy a világítás fogyasztják a legtöbb energiát, azonban a vizet vagy a helyiségeket melegítő készülékek ennél jóval nagyobb fogyasztók. Éppen ezért a bojler egy hónap alatt a teljes villanyszámla jelentős részét is kiteheti.
Egy átlagos lakásban használt elektromos bojler fűtőbetétje körülbelül 2 kilowatt teljesítményű. Bár nem működik folyamatosan, a nap során többször bekapcsol, hogy fenntartsa a víz hőmérsékletét. Egy két–négy fős háztartásban a bojler gyakran 150 és 300 kilowattóra közötti energiát fogyaszt havonta, a használati szokásoktól és a beállított hőmérséklettől függően.
Ha ezt a fogyasztást megszorozzuk a magyaroszági átlagos villamosenergia-árral, a bojler havi költsége elérheti akár a havi 50000 forintot. A téli hónapokban a fogyasztás gyakran még magasabb, mivel a bejövő víz hidegebb, így a készüléknek hosszabb ideig kell működnie a kívánt hőmérséklet eléréséhez.
Nagy különbséget jelent az elektromos energia elszámolási módja is. Azok a háztartások, amelyek kéttarifás mérőórát használnak, jelentősen csökkenthetik költségeiket, ha a bojler főként az éjszakai tarifaidőszakban működik, amikor az áram olcsóbb. Ebben az esetben ugyanaz a bojler akár feleannyi pénzből is működhet, mint amikor főként nappali tarifán használják.
A fogyasztásra a víz hőmérséklete is hatással van. Sok felhasználó feleslegesen 70 vagy 80 fokra állítja a bojlert, pedig a mindennapi használathoz elegendő körülbelül 55–60 fok. Minden további fok növeli az energiafogyasztást és a hőveszteséget.
A régebbi bojlerek szintén több áramot fogyasztanak, mivel gyengébb a hőszigetelésük. Emiatt a víz gyorsabban kihűl, így a fűtőbetét gyakrabban kapcsol be. Az újabb modellek jobban megtartják a hőt, és hosszú távon csökkenthetik a villanyszámlát.
Az elektromos bojlernél a legnagyobb megtakarítás néhány egyszerű szokásból adódik, amelyeket a legtöbb ember egyáltalán nem használ.
Az első trükk a víz hőmérsékletének csökkentése. Sok bojler 70 vagy akár 80 fokra van állítva, holott normál zuhanyzáshoz elegendő 55–60 fok. Így csökken az áramfogyasztás, és a bojler ritkábban kapcsol be a nap folyamán.
Nagy különbséget jelenthet az éjszakai tarifa használata. Ha a háztartás kéttarifás mérőórával rendelkezik, a legjobb, ha a bojler éjszaka működik, amikor az áram jelentősen olcsóbb. Sokan egyszerű időkapcsolót használnak, amely automatikusan csak az éjszakai órákban kapcsolja be a bojlert.
A rövidebb zuhanyzás szintén komoly megtakarítást hozhat. Az ötperces és a tizenöt perces zuhanyzás közötti különbség havi szinten több tíz kilowattóra megtakarítást is jelenthet. A legtöbb áram valójában az elhasznált nagy mennyiségű meleg víz újramelegítésére megy el.
Jó megoldás az is, ha napközben kikapcsolják a bojlert, amikor senki nincs otthon. Bár a modern bojlerek szigeteléssel rendelkeznek, a víz fokozatosan lehűl, így a készülék folyamatosan áramot fogyaszt a hőmérséklet fenntartására.
A vízkő rendszeres eltávolítása szintén segíthet. A fűtőbetéten lerakódó vízkő csökkenti a bojler hatékonyságát, ezért a készüléknek hosszabb ideig kell működnie a víz felmelegítéséhez. A kemény vízzel rendelkező területeken ez néhány év használat után jelentős fogyasztáskülönbséget okozhat.
Ha a bojler nagyon régi, hosszú távon gyakran megéri újabb modellre cserélni. A modern bojlerek jobb szigeteléssel és hatékonyabb fűtőbetétekkel rendelkeznek, így egész évben kevesebb áramot fogyasztanak.
Sok szakértő a zuhanyzást ajánlja a kádfürdő helyett. Egy kád megtöltése több alkalommal is több meleg vizet fogyaszthat, mint egy átlagos zuhanyzás, ami közvetlenül meglátszik a villanyszámlán.
Az alacsonyabb hőmérséklet, az éjszakai tarifa és a tudatosabb használat kombinációjával a bojler költsége 20–40 százalékkal is csökkenthető nagyobb lemondások nélkül.
