Ugrás a tartalomra
Hirdetés

Ezért ne öld meg a házi százlábút, ha meglátod a fürdőszobában

· · 4 perc
Ezért ne öld meg a házi százlábút, ha meglátod a fürdőszobában

Fotó: Алан Албегов / Pexels

Itt állíthatod be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a KertVár

Amikor este a fürdőszobába lépve megpillantjuk rengeteg lábával, bizony kiveri a víz legtöbbünket. Egy kifejlett légyölő pókszázlábúnak ugyanis 15 pár lába van, és a nőstény leghátsó láb párja majdnem kétszer olyan hosszú, mint a teste. Általában a fürdőkádban vagy a csempén szaladgálva találunk rájuk, azonban ijesztő külseje ellenére a lakásban inkább segítő, mint kártevő, és nem kell félni tőle.

Hirdetés

Hazai százlábúak

A faj tudományos neve Scutigera coleoptrata, magyarul légyölő pókszázlábú. Az angol nyelvterületen házi százlábúként ismerik. A Hazai ízeltlábúak adatbázisa szerint Magyarországon is él, és nem védett. A kaposvári Rippl-Rónai Múzeum ismertetője szerint mediterrán eredetű faj, amely a klímamelegedés miatt terjedt észak felé. Hazánkban korábban ritka volt, mára igen gyakorivá vált.

Ennyibe kerül naponta, hogy meleg víz legyen a villanybojlerbenEz is érdekelhetEnnyibe kerül naponta, hogy meleg víz legyen a villanybojlerben

Eredeti élőhelyei a sziklás falak és a sziklagyepek voltak, ma viszont gyakran él házakban, főleg a konyhában, a vécében és a fürdőszobában, mert a meleg, párás környezetet kedveli. A teste 2,5-3,5 centiméteres, a lábakkal és a csápokkal együtt azonban 7-10 centiméteresnek is tűnhet. A frissen kikelt fiatalnak csak 4 pár lába van, a többi vedlésről vedlésre nő ki.

Hirdetés

A lakásokban felbukkanó másik százlábút, a sötétbarna, rövidebb lábú Lithobius forficatust könnyű tőle megkülönböztetni. A Magyar Természettudományi Múzeum kiadványa szerint az is ártalmatlan, a légyölő pókszázlábú azonban hosszabb lábaival és gyorsabb mozgásával jóval ijesztőbbnek hat. Gyorsaságáról is ismert: hiszen akár másodpercenként 40 centimétert is megtesz.

Mit eszik a lakásban:

  • az ezüstös pikkelykék és a rokon fajok,
  • a szőnyegbogarak lárvái,
  • a csótányok,
  • a pókok,
  • más apró ízeltlábúak, köztük kártevő rovarok.

A fürdőszoba azért kedvelt vadászterülete, mert ott egyszerre van jelen a pára, amit igényel, és a zsákmány, amely szintén a nedves zugokban húzódik meg. Egy-egy példány a csempén tehát arra is jelzés lehet, hogy a lefolyó vagy a kád környéke nyirkosabb az ideálisnál. Az egyetemi ismertető szerint a nagy számban megjelenő pókszázlábúak inkább egy háttérben meghúzódó kártevőgondra utalnak, mint hogy önmagukban jelentenének bajt.

Mérgező a százlábú?

A pókszázlábúnak van mérge, de gyenge, a méreginjektáló szervei kicsik. Az Arkansasi Egyetem ízeltlábú-gyűjteményének leírása szerint ezért szinte képtelen kárt tenni az emberben. A Rippl-Rónai Múzeum is úgy fogalmaz, hogy tud csípni, de kizárólag akkor, ha megfogják, egyébként nem agresszív.

A Penn State szerint a ritka csípés is legfeljebb enyhe, helyi fájdalmat és duzzanatot okoz. A légyölő pókszázlábú csak akkor csíp, ha megfogják, és a csípése enyhe, helyi tünetekkel jár. Erős vagy terjedő tünet esetén, ahogy bármilyen csípésnél, orvoshoz lehet fordulni.

Hogyan tartható távol az otthonunktól?

A pókszázlábú a párát kedveli és a zsákmányt követi az otthonukba. Ezért az javasoljuk, hogy előbb a táplálékforrást kell felderíteni, például ragacsos csapdákkal, mert ezekből látszik, milyen más ízeltlábúak élnek a lakásban. Az ezüstös pikkelykéről külön cikkben írtuk meg, mit jelez a fürdőszobában.

Hirdetés

A páratartalom csökkentése a legfontosabb lépés: a párátlanító, a fürdés utáni alapos szellőztetés, a vízzáras padlóösszefolyók és a lezárt repedések mind kevésbé vonzóvá teszik a helyiséget. A kartondobozok a pince padlóján szintén kedvelt búvóhelyek.

Olvasd telefonon a legjobb kerti tippeket!

Semmi spam, csak napi 2–3 értesítés Viberen: szezonális kerti teendők, háztartási trükkök és bevált receptek.

Csatlakozom

A kártevők megelőzésének konyhai oldaláról a leggyakoribb tárolási hibáról szóló cikkünk szól, a pókok házi riasztásáról pedig a fokhagymás vizes kísérletről írtunk, amely szerint egyetlen tanulmány sem igazolja a hatását.

Források: Rippl-Rónai Múzeum (museum-digital), Hazai ízeltlábúak, Magyar Természettudományi Múzeum, Penn State Extension, Wikipedia: Scutigera coleoptrata

Hirdetés
Oszd meg

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek