Ezért olyan olcsó a diszkontok felvágottja, ennyi hús kerülhet bele

Hazánkban a párizsi nagyon kedvelt felvágott, azonban ebben csak 50% hústartalom található, a maradék 49%-on osztozik a víz, a zsír, a só, a fűszer és a kötőanyag. Egy hentesmester arról beszélt, miért ilyen olcsó a diszkontok felvágottja, ugyanis az árat elsősorban a receptúra határozza meg. A legolcsóbb összetevő a víz. A hazai előírás szerint a párizsi víztartalma legfeljebb 70% lehet, a fehérjének pedig legalább 11%-nak kell lennie.

Ebbe a keretbe sok minden belefér. A pépesített húsmasszát, szakmai nevén prádot vízzel és jéggel dolgozzák fel, a gyártók pedig engedélyezett adalékokkal, például foszfátokkal (E450-E452) segítik, hogy a hús minél több vizet megkössön. Szeletelt sonkánál és más, egybefüggő húsnak látszó terméknél az uniós szabály szigorúbb: ha a hozzáadott víz meghaladja a késztermék tömegének 5%-át, akkor ezt a termék nevében fel kell tüntetni.

Ez is érdekelhetEnnyit fogyaszt az elektromos takaró egy éjszaka alatt, forintra számolva

A csontról lefejtett hús

A második nagy tétel a csontokról mechanikusan lefejtett hús. Ezt gépi eljárással nyerik vissza a csontokról, miközben az izomrostok szerkezete sérül. Párizsiban és virsliben a kötelező 51% húson felül legfeljebb 10% lehet belőle, és a hústartalomba nem számít bele. A címkén külön, „csontokról mechanikusan lefejtett hús” megnevezéssel és az állatfaj nevével kell feltüntetni. A hatóság a kalciumtartalomból ellenőrzi ezt, 350 mg/kg felett biztosan tartalmaz ilyen összetevőt a termék.

Mi számít húsnak a szabályozás szerint

A „hús” szó a címkén nem jelent színhúst. Az uniós élelmiszer-jelölési rendelet szerint a sertéshús összetevőben legfeljebb 30% zsír és 25% kollagén-hús-fehérje arány lehet, baromfinál 15 és 10%. Ami e fölött van, azt már nem lehet húsként elszámolni.

Kapcsolódó cikkek

Háztartási tippekEgy japán WC-gyártó elmagyarázta, miért tilos vécépapírral letörölni az ülőkétHáztartási tippekEzzel a trükkel nem kell a befagyott szélvédőt kapargatnod reggelHáztartási tippekEzért tettek régen pár szem rizst a sószóróba, és télen ma is működikHáztartási tippekEnnyibe kerül egy óra sütés a sütőben és a légsütőben, forintra számolvaHáztartási tippekEz történik, ha szódabikarbónát szórsz a matracra és hagyod hatni egy ideigHáztartási tippekEzért jönnek be ősszel a büdösbogarak a lakásba, és ezért ne nyomd szét őket

Ez magyarázza, hogy két, egyaránt 51%-os párizsi ára és íze között is nagy lehet a különbség. Az egyikben sovány comb van, a másikban sok bőr, ín és zsír, amely még éppen belefér a hús fogalmába. Ennek betartását a Nébih ellenőrzi.

Mit kell nézni a címkén

Az uniós rendelet szerint ha egy összetevő szerepel a termék nevében, vagy a csomagolás kiemeli, a mennyiségét százalékban kell megadni. Ezért találsz a felvágottakon hústartalom-értéket.

• Hústartalom: a név mellett vagy az összetevőlistában, minél magasabb, annál jobb.
• Az összetevők sorrendje: csökkenő mennyiségben szerepelnek, ha a víz a második helyen áll, abból sok van.
• Csontokról mechanikusan lefejtett hús: ha szerepel, a termék egy része gépi eljárásból származik.
• Keményítő, növényi fehérje, sűrítőanyagok: a vizet és a tömeget növelik.
• Kilós ár: a 100 grammos kiszerelésnél ez mutatja meg a tényleges különbséget.

Az olcsó felvágott, ha megfelel az előírásoknak, szabályos termék. Más kategória, mint egy hentes saját sonkája, és ezt az összetevőlista egyértelműen mutatja. A pult mögötti árukról is sokat elárulnak egy 81 éves hentes tanácsai.

A felbontott csomag gyorsan romlik, ezért számít, hová kerül a felvágott a hűtőben. Ha a pénztárca szab határt, gyakran jobban jársz, ha felvágott helyett olcsó, házi recepteket tervezel a hétre.

Források: CHIP, Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1, 1169/2011/EU rendelet, 444