Az sem mindegy, milyen hamu kerül a kertbe
Ez az egyik legfontosabb szabály.
Kerti felhasználásra kizárólag tiszta, kezeletlen fa elégetéséből származó hamu jöhet szóba.
Festett, lakkozott vagy impregnált fa, bútorlap, rétegelt lemez, műanyag, háztartási hulladék vagy más kezelt anyag elégetése után visszamaradó hamut nem szabad trágyaként szétszórni a kertben. Ezekből nem kívánatos, akár káros anyagok kerülhetnek a talajba.
A hamu önmagában nem fog csodát tenni
Attól, hogy fahamut szórunk a gyepre, a kiszáradt és megritkult pázsit nem változik egyik napról a másikra smaragdzöld szőnyeggé.
Az őszi gyepápolás ennél összetettebb.
A füvet továbbra is megfelelő magasságban kell nyírni, száraz időben szükség lehet öntözésre, a kopasz foltokat pedig felülvetéssel lehet helyrehozni. Erősen tömörödött talajnál a gyepszellőztetés is sokat segíthet.
Ha pedig kifejezetten őszi gyeptrágyát használunk, érdemes olyat választani, amelynek összetételét erre az időszakra állították össze.
Filléres praktika, de nem minden kertben működik
A fahamu tehát valóban hasznosítható lehet a gyepen, de csak megfelelő talajon és megfelelő mennyiségben.
A trükk lényege nem az, hogy minél több hamut szórjunk ki, hanem éppen az ellenkezője: tudni kell, szüksége van-e rá egyáltalán a talajnak.
Ha igen, a kandallóból vagy fatüzelésű kályhából származó tiszta fahamu egy olyan egyszerű kerti segédanyag lehet, amelyet ősszel sem feltétlenül érdemes rögtön a hulladék közé tenni.
