Miért felejtettük el, és miért nem kell félni tőle?
Ahogy berobbantak a konyháinkba a gyorsan elkészíthető ételek, a nemzetközi receptek és a kész leveskockák, a lestyán valahogy csendben kikopott a köztudatból. Sokan ma már azért sem mernek hozzáérni, mert nyersen beleszagolva valóban van egy nagyon erőteljes, markáns illata, és tartanak tőle, hogy tönkreteszi a vasárnapi ebédet.
A lestyán használatának azonban van egy nagyon egyszerű nyitja: a mértékletesség és az időzítés. Nem a főzés végén kell beleszórni, mint a petrezselymet. Én mindig a legeslegelején teszem a fazékba, amikor a hús mellé felöntöm a hideg vizet. Így a lassú, órákig tartó főzés során az aromái teljesen átalakulnak, megszelídülnek, és tökéletesen belesimulnak a húslevesbe. Használhatjátok frissen a kertből, de a szárított verziója is tökéletes – sőt, mivel a szárított lestyán sokkal koncentráltabb, abból tényleg csak egy apró csipetnyi kell.
Nemcsak az íze miatt imádták a régiek
A dédim nemcsak azért dobta a levesbe a lestyánt, mert finomabb lett tőle az étel. A népi gyógyászatban úgy tartották, hogy ez a növény teszi igazán „erősítővé” a húslevest. Nem véletlen, hogy ha valaki megfázott vagy legyengült, azonnal egy nagy tál forró levessel kúrálták.
A lestyánnak ugyanis fantasztikus emésztést támogató és enyhén vízhajtó hatása van, segít megnyugtatni a gyomrot, és serkenti a szervezetet. Amikor gyerekként azt éreztük, hogy a nagymama húslevesétől szinte azonnal visszatér belénk az élet, abban ennek a fűszernek is hatalmas szerepe volt.
Engedd vissza a konyhádba!
Ha kedvet kaptál hozzá, hogy te is kipróbáld, azt javaslom, hogy elsőre bánj vele óvatosan. Egy nagy fazék húslevesbe bőven elég egyetlen kisebb szár. Ha zavar, a főzés végén, a tálalás előtt egyszerűen ki is halászhatod a levesből a többi zöldséggel együtt.
De a legjobb rész az, hogy a lestyán nem ragad le a húslevesnél. Én előszeretettel használom sima zöldséglevesekhez, nehezebb marharagukhoz, de még a legegyszerűbb tört burgonyát vagy a pörkölt alapját is elképesztően fel tudja dobni. Ha legközelebb úgy érzed, hogy főzés közben hiányzik az a bizonyos valami a levesedből, ne a sótartó után nyúlj.
