Az elmúlt években sok háztartás éppen azért váltott szén- vagy vegyes tüzelésről földgázra, mert a gázfűtés tisztább és kényelmesebb megoldásnak számított. Most azonban az Európai Unió hosszú távú energiapolitikájában már a földgáz sem számít végleges megoldásnak.
Az új uniós épületenergetikai szabályok célja, hogy 2050-re dekarbonizált legyen az európai épületállomány, ennek részeként pedig fokozatosan visszaszoruljanak a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok. Fontos azonban rögtön tisztázni egy gyakori félreértést: nincs olyan általános uniós szabály, amely egyetlen konkrét napon minden meglévő gázkazán kötelező leszerelését írná elő. Az átállás több lépcsőben történik. – írja a lengyel forsal.pl
2025 hozta az első komoly változást
Az egyik legfontosabb dátum 2025. január 1.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló, átdolgozott uniós irányelv szerint ettől az időponttól a tagállamok főszabály szerint nem biztosíthatnak pénzügyi ösztönzőket új, önálló, fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok telepítéséhez.
Ez a földgázzal működő önálló kazánokra is vonatkozik. Bizonyos, korábban kiválasztott uniós finanszírozású beruházások ugyanakkor kivételt jelenthetnek.
Ez lényeges különbség: nem a már működő gázkazánok használatát tiltották be 2025-től, hanem a kizárólag fosszilis energiát használó önálló kazánok telepítésének pénzügyi támogatását szorítják vissza.
A hibrid rendszerek külön kategóriát jelentenek
Az uniós szabályozás különbséget tesz az önálló fosszilis kazán és a megújuló energiát is jelentős mértékben használó hibrid fűtési rendszer között.
Ilyen lehet például egy hőszivattyú és kazán kombinációja, vagy egy kazán napkollektoros rendszerrel kiegészítve.
Az Európai Bizottság értelmezése szerint ezek nem feltétlenül tartoznak ugyanabba a kategóriába, mint az önálló gázkazánok. A pontos támogatási lehetőségeket ugyanakkor mindig az adott ország aktuális programjai és szabályai határozzák meg.
2030-tól az új épületeknél jön nagy fordulat
A következő meghatározó dátum 2030. január 1.
Az új uniós szabályozás szerint ettől kezdve minden új épületnek zéró kibocsátású épületnek kell lennie. Az állami tulajdonú új épületeknél ez a követelmény már 2028. január 1-jétől életbe lép.
A zéró kibocsátású épület egyik fontos feltétele, hogy a helyszínen ne legyen fosszilis tüzelőanyagból származó szén-dioxid-kibocsátás.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy 2030 után épülő új háznál a hagyományos földgázkazán már nem lehet olyan alapmegoldás, mint amilyen hosszú időn keresztül volt.
A változás ugyanakkor nem azt jelenti, hogy 2030-ban minden régi házból ki kell szerelni a működő gázkazánt. A meglévő és az új épületekre vonatkozó előírásokat nem szabad összekeverni.
És mi történik 2040-ben?
Ez a dátum szintén gyakran jelenik meg olyan címekben, amelyek szerint „2040-től betiltják a gázkazánokat”.
A tényleges szabályozás ennél árnyaltabb.
Az uniós irányelv alapján a tagállamoknak a nemzeti épületfelújítási terveikben olyan szakpolitikákat és intézkedéseket kell meghatározniuk, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok teljes kivezetése 2040-ig.
Az Európai Bizottság útmutatása szintén 2040-et jelöli meg a fosszilis kazánok kivezetésére irányuló nemzeti tervek célidőpontjaként.
Ez azonban nem azonos egy olyan közvetlen uniós rendelkezéssel, amely szerint 2040. január 1-jén minden magántulajdonban lévő, működő gázkazánt kötelező leszerelni.
A konkrét átállási szabályokat a tagállami intézkedések fogják meghatározni.
Mi jöhet a gázkazánok helyett?
Az egyik legfontosabb alternatíva a hőszivattyú, különösen megfelelően szigetelt épületeknél és alacsonyabb hőmérsékletű fűtési rendszerekkel.
Szóba kerülhet emellett távfűtés, napenergia, különböző hibrid rendszerek és más, alacsony kibocsátású technológiák is.
Az uniós szabályozás tehát nem egyetlen konkrét fűtőberendezést ír elő minden háztartás számára. A cél elsősorban a fosszilis energia felhasználásának fokozatos visszaszorítása.
A hőszivattyú sem minden házban csodaszer
A lengyel eredeti cikk erősen kritikus hangot üt meg a hőszivattyúkkal kapcsolatban, és a téli fogyasztás megugrását is kiemeli. Ennek van valós műszaki alapja, de nem lehet minden rendszerre általánosítani.
A levegő-víz hőszivattyúk hatásfoka általában romlik, amikor jelentősen csökken a külső hőmérséklet. Egyes rendszerek nagyon hideg időben elektromos rásegítő fűtést is használhatnak, ami növelheti a fogyasztást.
Az azonban, hogy ez mekkora pluszköltséget jelent, nagymértékben függ az épület hőszigetelésétől, a hőszivattyú méretezésétől és típusától, az előremenő vízhőmérséklettől, a fűtési rendszer kialakításától, az időjárástól és az áram árától.
Ezért az eredeti cikkben szereplő állítást, miszerint erős fagyban általánosságban két-háromszorosára nő a hőszivattyúk energiafogyasztása, nem érdemes minden készülékre érvényes szabályként kezelni.
Mi lesz a már meglévő gázkazánokkal?
Ez a legtöbb magyar háztartás számára valószínűleg a legfontosabb kérdés.
A jelenlegi uniós szabályok alapján nem arról van szó, hogy a következő néhány évben mindenkinek kötelezően ki kell dobnia a működő gázkazánját.
A folyamat lépcsőzetes: először a támogatási rendszer változik, majd az új épületekre vonatkozó előírások szigorodnak, miközben a tagállamoknak ki kell dolgozniuk a meglévő épületállomány hosszabb távú átalakításának módját.
Az irány tehát egyértelműen a fosszilis fűtés fokozatos kivezetése, de a „megvan a dátum, amikor minden gázkazánt kötelező leszerelni” megfogalmazás félrevezető.
Magyarországon is fontos lesz, hogyan ültetik át a szabályokat
Az uniós irányelv átültetésének általános határideje 2026. május 29. volt, bár a gázkazánok támogatására vonatkozó rendelkezésnek már 2025. január 1-jétől érvényesülnie kellett.
Magyarország esetében ráadásul az Európai Bizottság 2025 novemberében kötelezettségszegési eljárást indított, mert álláspontja szerint az ország nem ültette át teljes körűen, illetve nem magyarázta meg megfelelően a fosszilis tüzelésű önálló kazánok pénzügyi támogatásának kivezetésére vonatkozó rendelkezéseket.
A magyar háztartások számára ezért a következő években elsősorban az lesz lényeges, hogy a hazai jogszabályokban, építési követelményekben és támogatási programokban pontosan milyen feltételek jelennek meg.
A legfontosabb dátumokat tehát így érdemes megjegyezni: 2025-től megszűnik az önálló fosszilis kazánok telepítésének uniós szabály szerinti pénzügyi ösztönzése; 2030-tól minden új épületnek zéró kibocsátásúnak kell lennie; 2040 pedig a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok teljes kivezetésére irányuló nemzeti intézkedések célidőpontja. Egy jelenleg működő gázkazán tulajdonosának mindez nem jelent automatikus, azonnali cserekötelezettséget.
Források
EUR-Lex – (EU) 2024/1275 irányelv
Európai Bizottság – Energy Performance of Buildings Directive
