A séta és az úszás is kiváló mozgásforma lehet idősebb korban, van azonban egy olyan mozgástípus, amely kifejezetten az életkor előrehaladtával egyre fontosabb képességeket veszi célba. A tai chi lassú, kontrollált mozdulatai az egyensúlyt, a koordinációt és a test feletti kontrollt is fejleszthetik, ezért különösen érdekes lehet az idősebb korosztály számára.
Lassú mozgás, amely közben folyamatosan dolgozik a test
A tai chi első pillantásra nem tűnik megerőltetőnek. Nincsenek benne sprintek, ugrások vagy hirtelen irányváltások. A gyakorló lassan helyezi át testsúlyát egyik lábáról a másikra, közben mozgatja a karját, fordítja a törzsét, és figyel a testtartására, valamint a légzésére.
Éppen ebben rejlik a módszer egyik érdekessége. A testnek a lassú mozdulatok során folyamatosan meg kell találnia és meg kell tartania az egyensúlyát, miközben a súlypont helyzete újra és újra változik.
Ez olyan izmokat és koordinációs képességeket is munkára foghat, amelyek egy egyszerű séta közben kevésbé kerülnek előtérbe.
Idősebb korban az egyensúly különösen fontossá válik
Az egyensúly megtartása nem csak azt jelenti, hogy valaki képes-e néhány másodpercig egy lábon állni.
A mindennapi életben szükség van rá például akkor, amikor felállunk egy székből, megfordulunk, egyenetlen járdán sétálunk, fellépünk egy buszra vagy egyszerűen átlépünk egy küszöböt.
Az életkor előrehaladtával változhat az izomerő, a reakcióidő és a stabilitás is. Emiatt növekedhet az elesések kockázata, amelyek idősebb korban különösen súlyos következményekkel járhatnak.
Ebben más a tai chi, mint egy egyszerű séta
A rendszeres gyaloglásnak természetesen továbbra is helye van az egészséges életmódban. Jót tesz az általános aktivitásnak, az állóképességnek és a mozgékonyságnak, ezért semmiképpen sem érdemes a tai chi miatt lemondani róla.
A két mozgás azonban másképpen terheli a szervezetet.
Séta közben általában egy viszonylag kiszámítható mozgássort ismétlünk. A tai chi ezzel szemben a felső- és alsótest összehangolt mozgatását, a testsúly kontrollált áthelyezését és a testhelyzet folyamatos korrigálását kívánja meg.
A gyakorló közben megtanulja jobban érzékelni, hol található a súlypontja, és hogyan változik annak helyzete az egyes mozdulatok során.
Kutatások szerint az elesések megelőzésében is lehet szerepe
A tai chi időskori hatásait régóta vizsgálják. A kutatási összefoglalók szerint a rendszeres gyakorlás javíthatja az egyensúlyt és a funkcionális mozgásképességet, valamint csökkentheti az elesések kockázatát az idősebb felnőttek egy részénél.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tai chi minden más mozgásformánál „egészségesebb”, vagy hogy a sétát és az úszást érdemes lenne lecserélni rá. Előnye inkább abban rejlik, hogy az egyensúlyt és a mozgáskoordinációt közvetlenül és rendszeresen gyakoroltatja.
Az egész testnek alkalmazkodnia kell
Tai chi közben folyamatosan váltakozik a jobb és a bal láb terhelése, miközben a súlypont egyik oldalról a másikra kerül. A mozdulatok általában lassan, hirtelen megállások nélkül követik egymást.
Fontos szerepet kap az egyenes testtartás és a törzs kontrollja is. Emiatt a test stabilizálásában részt vevő izmok szintén dolgoznak, még akkor is, ha a tai chi nem hagyományos értelemben vett erősítő edzés.
Az ízületeket sem terheli erős becsapódásokkal
További előnye, hogy a tai chi jellemzően alacsony terhelésű mozgásforma. Nincsenek benne olyan ismétlődő becsapódások, mint például futás vagy ugrálás közben.
Ezért azok számára is érdekes lehet, akik már nem szeretnének vagy nem tudnak intenzívebb sportokat végezni. Természetesen meglévő mozgásszervi, szív- és érrendszeri vagy más egészségügyi probléma esetén az új mozgásforma elkezdése előtt érdemes szakemberrel egyeztetni.
Nem kell választani a séta, az úszás és a tai chi között
A cseh cikk címe azt sugallja, hogy létezik egyetlen, idősek számára „legegészségesebb” mozgásforma, ezt azonban érdemes fenntartással kezelni. Nincs olyan mozgás, amely minden idős ember számára egyformán a legjobb lenne.
A tai chi különlegessége abban áll, hogy egyszerre dolgoztatja az egyensúlyt, a koordinációt, a testtartást és a mozgáskontrollt, miközben viszonylag kíméletes. Éppen ezért jól kiegészítheti a sétát, az úszást vagy más, az adott ember állapotához igazított rendszeres testmozgást.
Forrás: Centrum.cz
