Így készítem én, hogy mindig tökéletes legyen
A tojásokat beleütöm egy tálba, megsózom, és egy villával gyorsan felverem. Ezután borítom rá a lisztet, és fokozatosan adagolom hozzá a vizet. Itt jön a legfontosabb rész: ne akard simára keverni! Akkor jó a tészta, ha kicsit csomós, rusztikus, és csak éppen annyira állt össze, hogy nehézkesen csússzon le a kanálról. Ha teszel bele tejfölt vagy sütőport, azt is csak pár laza mozdulattal keverd bele a végén.
Közben már lobogjon a sós víz a fazékban! Én sosem hagyom állni a tésztát, mert ha sokat pihen, befeszül a sikér, és megint csak rágós lesz. Ahogy kész a keverés, már szaggatom is a vízbe. Amint feljönnek a tetejére, hagyom még őket egy fél percet táncolni a vízben, aztán már szűröm is le. Ha nem azonnal esszük meg, egy kevés vajat vagy zsírt forgatok rá – így nem tapadnak össze, és az ízük is gazdagabb lesz.
A nokedli szépsége pont az egyszerűségében rejlik. Nem kér sokat tőled, csak annyit, hogy ne „simogasd” túl. Ha békén hagyod, ő is meghálálja: olyan puha és könnyű galuskákat kapsz, amik szinte isszák a pörkölt szaftját.
