„Ki a jó kutya? Hát te vagy!” Magasabb hangon, lassan, szinte mintha csak egy gyerekhez beszélnénk. A legtöbb gazdi így szól a kedvencéhez, és sokan el is mesélik neki, milyen napjuk volt, mi történt velük az elmúlt időben
Az argentin La Nación életmódrovata most azt írta, hogy a pszichológia szerint akik így beszélnek a háziállatukhoz, azok nagy valószínűséggel érzékenyebbek, empatikusabbak, érzelmileg intelligensebbek. A cikk azonban egyetlen kutatást vagy szakembert sem nevez meg, a lap jelzése szerint mesterséges intelligencia segítségével készült ez a kutatás. A felsorolt személyiségjegyeket a kutatások így nem igazolják. Néhány dolgot viszont valóban tudunk már a gazdák és az állatok közti beszélgetésről.
Miért beszélünk úgy az állathoz, mint egy emberhez?
A pszichológia ezt antropomorfizmusnak hívja, vagyis amikor emberi vonásokat tulajdonítunk nem emberi lényeknek. Nicholas Epley amerikai pszichológus és kollégái 2007-ben a Psychological Review folyóiratban egy háromtényezős elméletet írtak le arról, mikor hajlamosak erre az emberek. Az egyik tényező a társas kapcsolat iránti igény.
Egy évvel később ugyanez a kutatócsoport kísérletben is kimutatta: akiket a kísérlet során magányosabbá hangoltak, nagyobb eséllyel tulajdonítottak figyelmességet és együttérzést egy háziállatnak. Epley a Chicagói Egyetem közleményében úgy fogalmazott, hogy ilyenkor az emberek „embereket teremtenek maguk köré, hogy társaságuk legyen”. A kedvenchez való beszéd tehát lehet a melegség jele, de a társaság iránti igényé is, és ez nem baj.
Érti a kutya, amit mondunk?
Részben igen, és ezt magyar kutatók is vizsgálták. Az ELTE Etológia Tanszékén Andics Attila és munkatársai 2016-ban a Science folyóiratban közölték, hogy a kutya agya külön dolgozza fel a szavakat és a hanglejtést: a szavak jelentését főként a bal, a hanglejtést a jobb agyfélteke. Az agy jutalmazó központja csak akkor aktiválódott, ha a dicsérő szó dicsérő hanglejtéssel hangzott el.
Egy 2022-es ELTE-s vizsgálatban 18 kutya hallgatta A kis herceg részleteit magyarul és spanyolul, és az agyukban különbség látszott az ismerős és az ismeretlen nyelv között. Az idősebb kutyáknál ez a különbség nagyobb volt.
A kutyáknak szóló, magas, éneklő beszéd is hat. Egy 2017-es, a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban közölt vizsgálatban a kölykök élénken reagáltak rá, a felnőtt kutyák kevésbé. A Yorki Egyetem 2018-as kísérletében viszont a felnőtt kutyák is azt az embert választották, aki magas, érzelmes hangon és kutyás tartalommal szólt hozzájuk. Ha csak a hangnem vagy csak a tartalom volt kutyás, nem volt különbség.
Mit mond el a gazdáról?
Az egyetlen kutatás, amely közel jár a La Nación állításához, szintén az ELTE-n készült. Szánthó Flóra, Miklósi Ádám és Kubinyi Enikő 2017-ben a PLoS ONE folyóiratban közölte, hogy az empatikusabb gazdák érzelmileg reaktívabbnak látták a kutyájukat, és kevesebb viselkedési problémáról számoltak be. Ez azonban a gazdák megítélését mérte, nem a kutyáét, és a szerzők maguk is jelezték, hogy objektív viselkedésteszttel kell megerősíteni. A hétköznapi szokásainkból egyébként sokan próbálnak a személyiségünkre következtetni, a pszichológusok például a sietős emberekről is, de ezeket mindig óvatosan kell kezelni.
Hogy aki beszél a kutyájához, az eleve érzékenyebb ember lenne, azt tehát nem mutatta ki kutatás. Annyit lehet mondani, hogy a kutyák a magyar kutatások szerint figyelnek a hangunkra és a szavainkra is, a szavakat kiemelkedően tanuló kutyák egy része pedig akkor is megtanul új szavakat, ha csak kihallják a gazdák beszélgetéséből. Ezt az ELTE kutatói idén januárban a Science-ben közölték.
Sok embert érint a téma: a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének Korfa hírlevele szerint a magyar háztartások mintegy 35 százalékában él kutya, és ugyanennyiben macska. A kutyák viselkedésének sok más oldala is van, az állatorvosok például azt is elmagyarázták, miért őrzi a német juhászkutya a házat.
via lanacion.com.ar
