Ugrás a tartalomra

Évtizedekig egy pajtát tartott egy cseh faluban, aztán kiderült, hogy 3300 éves, és a kő Magyarország felől érkezett

· · 3 perc
Évtizedekig egy pajtát tartott egy cseh faluban, aztán kiderült, hogy 3300 éves, és a kő Magyarország felől érkezett
Itt állíthatod be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a KertVár

Évtizedeken át egy egyszerű, téglalap alakú kő támasztotta egy pajta alapját egy kis morvaországi faluban. Senki nem gondolt róla semmit, egészen addig, amíg a tulajdonosnak fel nem tűnt a furcsa formája, és meg nem mutatta szakembereknek. Ekkor érdekes információt kapott róla. Kiderült, hogy egy 3300 éves fegyveröntő forma fele, és az anyaga egészen a mai Észak-Magyarország és Kelet-Szlovákia vidékéről származik.

Hirdetés
Régészeti feltárás
Fotó: Didier VEILLON / Pexels

Mi ez a kő?

A Morkůvky nevű faluban talált követ Milan Salaš, a brünni Morva Múzeum régésze vizsgálta meg, az eredményeiket egy cseh régészeti szakfolyóiratban közölték. Kiderült, hogy egy kétrészes öntőforma egyik fele, nagyjából i. e. 1350 körülről, a késő bronzkorból. A darab mintegy 23 centi hosszú.

A bronzkori kovácsok két ilyen félformát illesztettek össze, rézdróttal rögzítették őket, majd az üregbe olvasztott bronzot öntöttek. Kihűlés után egy lándzsahegy került ki belőle. A mikroszkópos vizsgálat ismételt erős hőhatás és kopás nyomait mutatta, a kutatók szerint a formával tucatnyi egyforma lándzsahegyet öntöttek. Ez azt mutatja, hogy Közép-Európában már ekkor szinte sorozatgyártásban, szabványosítva készültek a fegyverek.

A magyar szál: a kő az Északi-Kárpátokból jött

Az öntőforma riolittufából készült. Ez egy vulkáni eredetű kőzet, amely kiválóan bírja a nagy hőt és a hirtelen hőmérséklet-változást, ezért ideális volt öntéshez. A Masaryk Egyetem geológusa, Antonín Přichystal vezette kőzettani vizsgálatok szerint az anyag az Északi-Kárpátokból származik, egy olyan területről, amely a mai Észak-Magyarország és Délkelet-Szlovákia részét fedi.

Riolittufa nálunk sem ismeretlen: ebből vannak például a Bükkalja híres kaptárkövei, és a Tokaji-hegység környékén is sok helyen előfordul. Morkůvky a lelőhelytől több száz kilométerre fekszik, vagyis a bronzkori mesterek már 3300 éve nagy távolságból szállították a megfelelő követ, kereskedelmi útvonalakon át.

Hirdetés

Miért fontos ez?

  • Bizonyítja, hogy a Kárpát-medence és Morvaország között már a bronzkorban élénk kereskedelem folyt.
  • Megmutatja, milyen fejlett volt a korabeli fémművesség, és hogy a fegyvereket szabványosan, nagy tételben gyártották.
  • És arra is emlékeztet, hogy egy jelentéktelennek tűnő kő a kertben is lehet felbecsülhetetlen lelet.

Mit tegyél, ha furcsa tárgyat találsz?

Ha a kertben, a földeken vagy egy régi épületben különös formájú követ, fémtárgyat, cserepet találsz, ne tisztítsd meg erőszakosan, és ne próbáld eladni. A magyar jogszabályok szerint a régészeti lelet az állam tulajdona, és a megtalálónak be kell jelentenie a legközelebbi múzeumnak vagy a jegyzőnek. Ha a lelet értékesnek bizonyul, a megtaláló jutalomra is jogosult lehet.

Egy amatőr kutató nemrég római kori kincsre bukkant, és a régészeket is meglepte, ami ezután következett.

Forrás: Libertatea

Hirdetés
Oszd meg

Ez is érdekelhet

Hasonló cikkek